Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

EredményekHabár a kutatás még nem zárult le, ageoadatbázis tartalmazza a mintavételipontokban kapott eredményeket, valaminta távérzékelt adatokból főként szegmentálássalkinyert felszínborítási osztályokat.Ezekből az adatokból néhány további levezetettadat szintén elérhető.A geoadatbázisban megtalálhatóobjektumokA geoadatbázisban tárolt objektum osztályokrendelkeznek névvel, meghatározottleíró adat-készlettel, hozzájuk kapcsolódóművelettel és korlátozással. Az objektumosztályok az objek-tumok összessége,minden objektum azonos leíró adatokkal,kapcsolatokkal, műveletekkel és korlátozásokkalírható le. Az objektum osztály a avalóságról megalkotott modellünkben egykoncepciót jelképez (ZEILER 1999). A különbözőkutatási területek eltérő módszereibőlés adatforrásaiból következően a jelengeoadatbázis egyaránt tartalmaz vektorosés raszteres adatszerkezeteket.A geoadatbázisban tárolt vektoros rétegek:• mintavételi pontok (pont típusú) –talaj,levegő és víz• DEM (pont típusú)• utak (vonalas)• városrészek (poligonok)• a távérzékelt adatokból osztályozássallétrehozott adatok -*.shp fájlok.A geoadatbázisban tárolt raszteres rétegek:• topográfiai térképek• ortofotó• a távérzékelt adatokból osztályozássallétrehozott adatokA geoadatbázisban levezetett adatként tároltobjektumok• a talaj és légszennyezettség tematikustérképei• a talajminták interpolált térképei• DEM raszterállományA talajminatvételi helyek viszonylag sűrűnés egyenletesen fedik a vizsgált városok területét,így ezen minták esetén levezetettadatként interpolációs módszerrel meghatározhatóazon te-rületekről is leíró adat,amelyek esetén nem történt mintavétel.A kutatás jelen fázisában az IDW (InverseDistance Weighted) módszert alkalmaztam,amellyel egy raszteres felület hoz-hatólétre (6. ábra). A különböző megjelenítésimodellek alkalmazásakor arra törekedtem,hogy ugyanazokat a tematikus térképezésieljárásokat alkalmazzam mindhárom vizsgáltváros esetén, hogy a térképek összehasonlíthatóaklegyenek. A talajmintavételiadatokból interpolá-ciós eljárással létrehozottfelületek együtt vizsgálhatók a távérzékeltfelvételek elemzéséből nyert raszteresállományokkal, és a korrelációk detektálhatók.Természetesen a mintavételi adatoksűrűsége nem minden esetben teszi lehetővéaz interpoláció alkalmazását, (8. ábra).A domborzatmodell és a talajszennyezettségiadatok vizsgálatából egyértelműenkiderült, hogy a talaj felsőbb rétegeiben találhatószennyezés még nem került a városmélyebben fekvő térségeibe, és a magasabbantalálható területeken kimutatható nagyobbmértékű szennyezés egyértelműenaz ipari területekhez köthető (7. és 8. ábra).A levegőminatvételi adatok esetében jóvalkevesebb mérési eredmény áll rendelkezésünkre,így ebben az esetben csak az egyediértékeke vizsgálatára illetve idősoros öszszehasonlításravan lehetőség. A vízmintavételesetén természetesen a mintavételihelyek egy vonal mentén követik egymást,így a talajmintavételi helyeknél alkalmazotteljárás nem megfelelő. A további elemzéseksorán mindenképpen szükséges vizsgálni,hogy az adatokat vektor vagy raszter adatszerkezetbenvizsgáljuk. A GIS integrálószerepére adnak példát a következő megjelenítésimodellek (9-14. ábra).30