Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

gukénak érzik a rendszert és a tervező ishasznos információkhoz jut.• Egyszerre csak egy lépéssel foglalkozzunk.Nem szükséges az összes részletetegy-szerre kidolgozni. A tervezés folyamatosközelítési feladat. Olyan lépésekbenlehet ha-ladni, amelyek illeszkedneka szervezet felépítéséhez.• Alakítsunk csoportot. A tervezés soránsok információra, szaktudásra ésdöntéshoza-talra van szükség. Ezt egyedülnem tudjuk megoldani.• Legyünk kreatívak. Egy új projekt indításajó lehetőség arra, hogy megismerjük akor-szerű technológiákat.• Osszuk a tervezési munkát kezelhető részekre.A nagy projekteket fel lehet osztaniel-határolható és átlátható egységekre.Egy – egy mérföldkő a projektbenne legyen idő-ben közelebb egymáshoz,mint két hónap. Ez megkönnyíti, hogy aprojektre fókuszál-junk.• Tartsuk szem előtt a szervezet céljaités szükségleteit. Fontos, hogy ageoadatbázis va-lós igényeket elégítsenki, végtére is a felhasználók kedvéért készül.• Ne foglalkozzunk a részletekkel túl korán.Például ne próbáljuk meg az egyedosztályokra vonatkozó szabályokat lefektetnia geoadatbázis szerkezeténekelkészítése előtt.• Dokumentáljuk a tervezést alaposan.Minél bonyolultabb az adatbázis, annálnagyobb hasznot hoz a dokumentálás.Hasznos lehet a folyamat dokumentálószoftverek alkal-mazása (pl. MicrosoftProject).• Legyünk rugalmasak. A kezdeti terv biztosannem lesz ugyanaz, mint a végsőállapot. A tervezésnek reflektálnia kell aszervezetben bekövetkező változásokra,a menet köz-ben megjelenő új technológiákraés a résztvevők növekvő hozzáértésére• Készítsünk megvalósítási tervet a modellünkről.A megvalósítási tervnek tartalmazniakell a tevékenységek fontosságisorrendjét.Adatgyűjtés és forrásokA városökológiai kutatás szükségessé teszitöbb tudományterület együttműködését:A városökológia interdiszciplináris kutatásiterület: az összes aspektus feltárásakülönböző tudományterületek együttműködésétigényli (meteorológia, talajtan,urbanisztika, szociológia, biológia,architektúra(GÉCZI 2007), valamint a városikörnyezet konfliktusainak feltárását(MUCSI 1996).Így a jelen kutatás során is a városi környezetbenintegrált környezetelemzés soránkomplex geoinformatikai rendszerbe illesztettadatokat vizsgálunk a földtani, a talajtani,a hidrológiai, klimatikus és a biotikus tényezőkvonatkozásában, a várost magábanfoglaló tájtípusokban.GIS adatbázis kialakítása annak alapjántörténik, hogy az eltérő tudományterületek -földtan, hidrológia, levegő vagy klíma és természetikörnyezet - milyen leíró adatokat állítanakelő, illetve az elemzéseikhez milyenegyéb adat integrációjára van szükség.A GIS rendszerbe minden rendelkezésreálló forrás integrálását el kell végezni. Akutatáshoz a következő források állnak rendelkezésre:1. Topográfiai térképek2. Domborzatmodellek3. Űrfelvételek4. Hiperspektrális felvételek5. Légifelvételek6. Attribútum adatok – talaj, víz, levegő,növényzet, egyéb statisztikai adatok7. Ökológiai leírások és korábbról meglévőtérképek27