Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

hatások eredményeképpen létrejött lúgostalajokat. Ennek ellenére jól megfigyelhetővolt, hogy mindhárom város történelmi belvárosábana talajok túlnyomó része mésztartalmú,gyengén lúgos, illetve lúgos talajvolt. Szombathely esetében a Kőszegi-hegységsavanyú metamorf kőzeteinek (fillit,csillámpala) lehetne befolyásoló hatása, dea távolság miatt a város területén ez a tényezőcsak a város két patakjának (a Perint ésa Gyöngyös is a Kőszegi-hegységben ered)hordalékában jelentkezhet. A város és környékénekterületén a kémhatás döntően asemleges és a gyengén lúgos kategóriábasorolható. Ez miatt a Szombathelyről származóminták felében, illetve a soproni erdősterületek talajmintáiban (a minták negyedében)nem találtunk szénsavas meszet.A város talajainak fizikai féleségét is meghatározzaaz alapkőzet. Székesfehérvártalajainak fizikai félesége elég változatos,de túlnyomórészt vályogos szövetű, amelya Mezőföld löszös lerakódására utalhat. Atalajminták között előfordult még az agyagosvályog, homokos vályog fizikai féleség ismindkét szintben, ezek a talajok kiválóak amezőgazdasági művelésre. Szombathelyenjórészt agyagos vályog talajokat találtunk,amely az eltérő hordalék eredetre vezethetővissza. Sopronban a mállási folyamatokeredményeképpen a kötöttebb agyagos talajokalakultak ki.Sopron és Szombathely belterületén kedvezőmennyiségben találtunk humuszt, bára külterületek humusztartalma magasabbvolt. Székesfehérvár belvárosában pedigtöbb kiugró értéket mértünk, de a kül- ésperemterületek inkább humuszban szegénynekmondhatók, melynek egyik lehetségesoka az intenzív mezőgazdasági művelés.Mindhárom város talajának mindkétvizsgált rétege nitrogénnel jól ellátottnaktekinthető, mely a kedvező szerves anyaggazdálkodásrautalhat.Az AL-oldható káliumtartalom változómennyiségben fordult elő a városok területein,magas értéket inkább a külterületenlévő szántókon, gyepeken és kiskertekbenmértünk a káliumtartalmú műtrágyákhasználata miatt. Az AL-oldható foszfortartalomforgalmas közlekedési zónák pontjainálvagy művelés alávont területeken voltnagyon magas, az utóbbi oka valószínűlegaz antropogén foszfortrágyázás.Az KCl-oldható kalciumtartalom vizsgálatnálkiugró értékeket mezőgazdasági területekenés közlekedési zónákban mértük,melynek oka lehet az utak jégmentesítésérealkalmazott CaCl 2maradványok jelenléte.A magnézium-tartalmi eredmények értékkategóriákszerinti megoszlása viszonylagegyenletesnek mondható a városokban.Sopron esetében mezőgazdasági illetvekülterületeken mértünk magas értékeket,melynek oka lehet, hogy a kijuttatott trágya(akár szerves, akár műtrágya) tartalmazhatottfelvehető mikroelemeket, például magnéziumotis.Az EDTA/DTPA-oldható vas- és mangánvizsgálatoknál a magas értékeket általábanerdős területek talajaiból mutattunk ki. ASzombathelyről származó minták magasvasértékeihez magas cinkkoncentrációtársult több mintavételi pont esetében is. Asoproni minták vizes kémhatása és a vasértékekközött viszonylag szoros kapcsolatotfedeztünk fel, mivel az alapkőzet miatt savaskémhatású erdőterület mintáiban jellemzőenfelhalmozódnak a vas-oxidok. Aszékesfehérvári mintákban a magas vas- ésmangánértékek ásványi eredetűek, és megfelelnekaz enyhén savanyú erdőtalajnak.A legmagasabb EDTA/DTPA-oldható rézértékeketaz ipari övezet talajmintáibanmértük mindkét talajszintben, ezt pedig alakóövezeti zónában mért értékek követikSzékesfehérváron. Sopronban a réztartalmúnövényvédőszerek használata miattkiugró oldható réz értékeket a kistelkes ésa családi házas övezetben mértünk. Szombathelyena szélsőséges réztartalmi értékeknem voltak jellemzőek.165