Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

A fentieken kívül van még két olyan egyedtípus,amelyik kiterjeszti a valóságot modellezőképességünket. Ezek közül az egyika hálózat. A hálózatot úgy képzelhetjük el,mint egymás-hoz kapcsolódó vonalak sorozatát,amelyeken valami áramlik (anyagvagy információ). Háló-zatnak tekinthetjükaz utakat, amelyeken forgalom áramlik.Hálózatnak tekinthetjük a vadak ösvényeit,amelyeken vadak közlekednek.A másik egyedtípus a felszín. A felszíntpontok vagy helyek által definiált folyamatosegyed-nek tekinthetjük, ahol a pontokmennyiségeket jelentenek és ezek a menynyiségeklehetnek mérhető vagy minőségetjelző dolgok. A felszínnel leírhatjuk a népsűrűségalakulását, a ma-gasságokat vagy ahőmérséklet eloszlását.Az egyed leképezésénekproblémáiAmikor modellt alkotunk, legalább háromalapkérdéssel találjuk szembe magunkat: avalós világ folytonos változásban van, a leképezés„méretarányának” meghatározásaés az egyedek konkrét megjelenítése a modellben.A változó világA valós világ folyamatosan végtelenül bonyolultés folyamatosan változik, ezért nemkönnyű eldönteni, hogy az egyed leképezéséremelyik alapobjektumot válasszuk.Néhány elszórt fát valószínűleg pontkéntlenne kedvünk ábrázolni, de ha a kedvezőkörülmények miatt sűrűn kinőnek a fák,azt már erdőnek kell tekinteni, és az erdőthatároló töréspontok alapján poli-gonkéntcélszerű leképezni. Könnyen elképzelhetőmás olyan példa is, amikor az egyed méreteinekvagy eloszlásának változása az időkfolyamán új egyedtípus bevezetését indokolná.Például néhány elszórtan növő fából(pontok) mikor lesz erdő (poligon)?A méretarányJelen esetben nem egészen a hagyományosértelemben vett méretarányról van szó, hanemaz adatbázis térbeli kiterjedésének ésaz egyed leképezésének harmóniájáról. Haaz egész Ma-gyarországot lefedő környezetvédelmiadatbázist kívánunk létrehozni,azon a településeket valószínűleg pontkéntábrázolnánk. Másfelől a földmérési alaptérképenaz utakat szélességük-től függetlenülpoligonként ábrázoljuk, hiszen ingatlannyilvántartási szempontból mindegyik önállótelek. Az ideális modellben persze teljesrészletességgel lenne jó ábrázolni az egyedeketaz adatbázis kiterjedésétől függetlenül,erre azonban a mai hardver-szoftverkörnyezet nem ad lehetőséget és talán nemis célszerű.Az egyed besorolásaA valós világ jelenségeinek besorolása azegyedtípusok valamelyikébe mindig nehézfeladat, hiszen a valóságban ezek nem tisztánjelennek meg. Klasszikus példa a földmérésbenaz elha-tárolás problémája. Haegy erdőt poligonként akarunk modellezni,felvetődik a kérdés: hol az erdő széle? Vannak-eaz erdő szélének töréspontjai? stb.Csak látszólag oldódik meg a prob-léma, hatérképről digitalizáljuk az erdőt, hiszen aztis szubjektíven határolta el valaki, legfeljebbazt mondhatjuk, hogy az elhatárolásután az erdő széle jogilag tisztázott. Ezazonban sok térinformatikai alkalmazásbannem fő szempont. Élesen vetődik fel akérdés pl. akkor, ha a gazdákat az erdősítésarányában adókedvezmény illeti meg. Azegyedek leképezése azért is alapos megfontolástigényel, mert a nem megfelelőbesorolás a későbbi elemzéseket egy részétlehetetlenné teheti. Pl. a vonalként ábrázoltutakkal nehéz területi műveleteket végezni.A következő lépés a logikai modell megalkotása,amikor a valós világ egy egyedét objektummalhelyettesítünk. Az előbbi példa13