Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

6. ábra: Lidar last echo és first echo pontok alapján készült domborzatmodellekA 2008-ban Lidar tecnológiával mért pontokalapján megjelenített modelleken pirossaljelölt részek az utóbbi évek külszínibányászati tevékenységének hatását mutatják(6. ábra). Míg a baloldali ábra a lézerutolsó visszaverődése (talajszint) alapján, ajobboldali ábra pedig az első visszaverődése(növénytakaró felső szintje) alapján létrehozottmodellt jeleníti meg.Mindkét topográfiai térképsorozat a terepfelszínrevégzett mérések alapján készült,így a különbségmodellek előállításánála Lidar last echo (utolsó visszaverődés atalajszintről) modellt vettük alapul és akülönbségmodellek rácspontjaiban meghatározotteltérésekből számítottuk a modelleketjellemző megbízhatósági mérőszámokat.Mivel a területre eső külszíni bányaa korábban készült topográfiai térképeken,így az azokból levezetett modelleken semlátható, ezért a bányaterületre eső pontokateleve kizártuk a statisztikai elemzésekből(7. ábra). Kizártuk továbbá a vizsgálatbólazokat a pontokat, amelyeken tapasztalt eltérésekelérték illetve meghaladták a durvahiba értékét.7. ábra: Különbségmodellek: Lidar – DDM-10; Lidar – DDM-50 a bányaterület kizárásávalA különbségmodellek mindegyikén megfigyelhető,hogy a legnagyobb eltérések amély szakadékszerű völgyek mentén adódtak(7. ábra). Ennek oka egyrészt a gyakranmeredek, visszahajló oldalak eredeti mérésihibája, másrészt a grafikus lehetőségek nemmidig tették lehetővé a domborzati idomgeometriailag hű ábrázolását. Az analógtopográfiai térképek digitalizálásával ezeka hibák nem szűntek meg, sőt, helyenkénta rajzi „zsúfoltság” miatt még tovább növekedtek.97