Városok öko-környezetének komplex vizsgálata - Nyugat ...

jellemző maradt és mindezek mellett törmelékekés vázalkotók nagy mennyiségbenjelentek meg (GÉCZI 1999). A közlekedéselterjedésével újabb hatások kapcsolódtakhozzá a már meglévőkhöz, mert a kipufogógáz-alkotókés a gépjárművekből származóegyéb hulladékok (folyadék és szilárd) elősegítettéka nehézfémek koncentrált akkumulációjáta nyomvonalas létesítményekközelében lévő feltalajokban. Azokban azországokban – ahol a mezőgazdasági és erdészetitevékenységeken kívül jelentős bányászatés ipari termelés is folyt – hamarészlelhető volt a táji adottságok megváltozása,a környezet gyors elszennyeződése,így a talaj, illetve a talajvíz-szennyezettségeis. A változó földhasználat, a szennyezettségnövekedése elősegítette, hogy a városi környezetegyre inkább a tudományos figyelemközéppontjába kerüljön, mindemellett pedigökológiai szempontból is vizsgálnunkkell a talajok anyag- és energiaáramlását.A városi ökológia számára a városi talajokismeretének jelentősége egyre növekszik.Ez elsősorban annak köszönhető, hogy akezdeti szennyezettséggel foglalkozó vizsgálódásokután felismerték a városi talajokváltozatos és összetett felépítettségét,majd ezen összetétel hatásmechanizmusát,melynek elején és végén is az ember áll.LEHMANN – STAHR (2007) nyomán érdemesáttekintenünk az antropogén várositalajokkal kapcsolatos ismeretek fejlődését.Az antropogén városi talajok legelső ismertemlítése Ferdinand SENFT (1847) talajtannalfoglalkozó tankönyvében található.A szerző említést tesz olyan talajokról, melyekvárosi, ipari vagy bányászati környezetbenfellelhetőek és a lerakódott veszélyesebbhulladékok miatt alacsonnyá válta termékenységük. Ezután majdnem 100évet kellett várni, míg az iparosodás fellendülésévelaz antropogén hatások növekedésemiatt új előtérbe kerültek a városbanés környékén jelentkező talajtani problémák.Egy város első részleges talajtani feltérképezéséta németországi Bottropban,Essentől nem messze valósították meg, aholkülönböző talajtípusokat különböztettekmeg a földhasználat szempontjai alapján(MÜCKENHAUSEN – MÜLLER 1951).TYURIN (1951) a moszkvai talajok humusztartalmánakvizsgálatára konkrét – mégma is használatban lévő – módszert mutatottbe. ZEMLYANITSKIY őt kiegészítveMoszkva városi talajait térképezte fel. Akülönböző jellemzőik alapján csoportosítottaőket, majd meghatározta fizikai és kémiaitulajdonságaikat (ZEMLYANITSKIY1963).Az 1970-es években számos német és amerikaikutató kezdi vizsgálni az antropogénvárosi talajokat, például BLUME (1975),BLUME – RUNGE (1978), MAECHLINGés munkatársai (1974), valamint FANNINGés munkatársai (1978). Természetesenmindenki a saját környezetében, városában,országában kezdte meg először a vizsgálatokat,de ekkor már kezdeményezések indulnaka nemzetközi együttműködések céljábólés a tapasztalatok cseréjéről.Az első nemzetközi szimpóziumot a várositalajokról Berlinben rendezték meg, melyetnagy érdeklődés övezett már akkor is. Elsősorbannémet kutatók mutatták be eredményeiket(BLUME – SCHLICHTING 1982),de több amerikai kutató is folytatott várositalaj vizsgálatokat. 1985-ben megrendezettkonferenciát követően jelent meg aMETRIA5 konferenciakötet, melyben részletesenkerültek bemutatásra a városi talajoklegfontosabb tulajdonságai és jellemzői.A szerző saját kutatásán keresztül készítettátfogó leírást a New York területén találhatóantropogén talajokról, melynek bár nemkonkrétan a városi talaj vizsgálatok ismertetésea cél, hanem a városban ültetett fákvárostervezési szempontból történő vizsgálata(CRAUL 1985). Ez a két tudománya kezdetektől fogva összekapcsolható, de avárostervezés sokáig nem vette figyelembeaz antropogén talajok ismeretének fontos-125