tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv

V.8.2.2. Nemek közti esélyegyenlőség
A pályázó szervezet tervezett menedzsment szervezeténél is érvényesülnek az
esélyegyenlőségi irányelvek, a 4 fős projektmenedzsmentet, 1 fő adminisztrátor, 2 fő
szakmai tanácsadó és 1 fő pénzügyi szakember segíti, akik közül 2 fő női alkalmazott. A
partnerszervezetekben dolgozók között is számos nő található, nem tapasztalható negatív
diszkrimináció. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő
mértékben élvezik, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított.
V.8.2.3. Fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása
A fogyatékkal élők haszonélvezői a fent említett akadálymentesített beruházásoknak,
azonban életminőségük javítása ennél többet jelent. Szükséges foglalkozni munkaerő-piaci
esélyeik javításával is. A város szándékai szerint az elkövetkezendő években növekedni fog
a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak száma. Ezen cél eléréshez szükség több távmunka
és részmunkaidős állás biztosítása számukra. A Fogyatékkal élők esélyeinek javítása
érdekében Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vakok és
Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének Tapolcai Szervezetével is. A partnerségi
megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.
V.8.2.4. Roma emberek és más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége
Az Akcióterületen a városi átlagot meghaladó roma népesség él, melyek életkörülményeire
jelentős fejlesztő mértékben hatnak a tervezett beruházások. A városfejlesztés beruházási
jellegű, fenntartási munkáiban, mint potenciális munkavállalók jelennek meg. A roma
munkavállalók érdekeinek érvényesítésében és foglalkoztatásában Tapolca Város
Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat partnerségben vállalt szerepet,
amellyel kapcsolatos együttműködési megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.
A „más hátrányos helyzetű csoportok” közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig
munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak
rendszeres fizetett alkalmazásban, vagy azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik
nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú ezért esélyeik javítása
munkavállalási esélyeik javításával javítható. A városfejlesztés közvetett hatása e
célcsoportot is pozitívan érintheti majd.
A fejlesztések között kedvezményes árú kulturális programok is megfogalmazásra kerültek,
amely által az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül többen juthatnak hozzá ezekhez a
szolgáltatásokhoz.
131