tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv

Egy-egy város ingatlanpiacát részben meghatározza az is, hogy a városimázs építésében
mennyire sikeres, mennyiben tudja a város vonzerejét, jellemzőit bemutatni a különböző
médiumok csatornáin Magyarországon. Az Image Factory-Observer által kiadott 2008-as
Városimázs toplista alapján Tapolca a kisvárosok mezőnyében a 79 városból álló listán az
előkelő 16. helyen végzett (a 15. Kalocsa és a 17. Mohács között). A kutatás alapvetően azt
vizsgálta, hogy az egyes települések mennyire hatékonyan használják ki
kommunikációjukban az elektronikus és az írott médiumok által kínált megjelenési
lehetőségeket (főleg az országos sajtóorgánumokban való megjelenések jellegét és
gyakoriságát, valamint a települések honlapjának minőségét vizsgálva).
Tapolca megítélésére elsősorban a Balaton közelsége és az ehhez köthető nevezetességek
és események gyakoroltak érzékelhetően pozitív hatást. Az egyes vizsgált szegmensekben
Tapolca a honlapjának minőségével érte el a legnagyobb sikert, mivel egy jól átlátható
honlapon hat nyelv között választhat az olvasó, mely fontos abból a szempontból, hogy a
város fő profilja a turizmus.
IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei
IV.6.3.1. Személyes megkérdezésen alapuló igényfelmérés
2009. június 29. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk
Tapolca városában, melynek keretében összesen 172 tapolcai lakos mondta el
véleményét a várható fejlesztések jellemzőivel kapcsolatban. A válaszadóknak az alábbi
demográfiai ismérveiket kellett megadniuk:
nem,
életkor
A vizsgálat konkrét célja az volt, hogy felmérjük a tapolcai lakosság igényeit és véleményét a
közeljövőben megvalósuló – elsősorban a belvárost érintő – funkcióbővítő városrehabilitáció
fejlesztéseit illetően. Az erre vonatkozó igények és elvárások egy kérdőíves felmérés
keretében történtek meg. A kérdőívek feldolgozása során fontos információkat kaptunk a
felújítandó épületek jelenlegi kihasználtságáról és a felújítások lakossági támogatásáról.
Továbbá megtudtuk, hogy a tervezett ESZA forrásokból megvalósuló rendezvények milyen
érdeklődésre tartanak számot a lakosság körében. Célcsoportunk a teljes felnőtt korú
tapolcai lakosság. Fontos megemlíteni, hogy a személyes kérdőívezés kapcsán kizárólag
tapolcai lakosokat kérdeztünk meg. A személyes megkérdezés eredményeit iteratív
súlyozási technikával tettük a válaszadó kora és neme alapján reprezentatívvá. A súlyozott
becslés azt a hibát korrigálja, amely abból keletkezik, hogy bizonyos társadalmi csoportok
nem a népességbeli arányaiknak megfelelően kerültek a mintába.
Ebben a kutatásban kétféle szempont szerint súlyoztuk az eredményeket, a
válaszadók kora és nemük alapján. A súlyozáskor a legutóbbi népszámlálás (2001)
Tapolcára vonatkozó adataiból indultunk ki, és a sokaság akkori jellemzőinek megfelelően
igyekeztünk a minta egyedeit úgy súlyozni, hogy az megfeleljen a tapolcai sokaság
jellemzőinek.
Ha röviden megnézzük, hogy a megkérdezettek a két demográfiai ismérv alapján milyen
eloszlást mutatnak, akkor a legfontosabb megállapításunk az, hogy a férfiak a mintában
jelentősen alulreprezentáltak, az ebből eredő torzító hatást is a súlyozással kezeltük.(1.
táblázat).
59