tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv
tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv
tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
V.1.1. „A” - Közlekedési és környezeti adottságok javítása<br />
Tapolca belvárosa számos központi funkciót tölt be a városon belül, ugyanakkor a<br />
közlekedési feltételek nem megfelelőek azok elfogadható minőségű kielégítéséhez. A<br />
városközpont fő gyalogos megközelítési útvonalai a Fő teret körülvevő tömbök belső átjárói,<br />
a Deák Ferenc utca, a Kossuth Lajos utca, valamint potenciálisan – azok fejlesztése után –<br />
az Iskola utca és a Tapolca-patak mente. Ezeknek az útvonalaknak a minősége számos<br />
esetben nem kielégítő, nem vonzó a gyalogosforgalom számára. Mivel a városközpont autós<br />
terhelésének növelése negatív hatásokkal járna, ezeken az útvonalakon minőségi fejlesztés<br />
szükséges. Az autós megközelítés feltételei a belvárosban adottak, azonban a<br />
rendelkezésre álló parkolóhelyek nem elégítik ki a felmerülő igényt, amelyet igazol a<br />
viszonylag magas parkolási díjak ellenére nagy kihasználtság. A parkolási feltételek javítása<br />
érdekében, a 2009 tavaszán elkészült Közlekedésfejlesztési Koncepciójában, a Nagyköz<br />
utcában, egy többszintes parkolóház építését, a Deák Ferenc, Kossuth Lajos és a Hősök<br />
tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületeken pedig többlet parkolók kijelölését <strong>terv</strong>ezi a<br />
város. Városképi okok és a gyalogos közlekedés érdekei is indokolják, hogy ezt az igényt ne<br />
a közterületen oldja meg a város. Az életminőség javítása és az idegenforgalom igényeinek<br />
kiszolgálása az átmenő forgalom városközpontból való kitiltását igényli. Mindez nem jelenti,<br />
a teljes járműforgalom megszüntetését, csak szükség szerinti, elsősorban kiszolgáló<br />
forgalom biztosítását. Ezért sétáló utcák kialakítása illetve egyirányúsítás szükséges a<br />
városközpontban. A város forgalombiztonsága jónak mondható, nincsenek fokozottan<br />
veszélyes baleseti gócok. A nagyforgalmú gyalogosátvezetések középszigetes átépítése<br />
tovább csökkentheti a balesetek számát. A környezeti feltételek is sérülnek a <strong>tapolca</strong>i<br />
városközpontban az alacsony zöldfelületi arány miatt. Ennek részben történelmi okai vannak<br />
– a nagyobb zöldfelületek a tömbökön belül vannak. Ezért ahol lehet, ezeknek a<br />
zöldfelületeknek a minőségét, intenzitását javítani szükséges, hogy betölthessék klimatizáló<br />
és városképi szerepüket.<br />
V.1.2. „B” - A kulturális élet színvonalának emelése<br />
Tapolcán gazdag kulturális élet folyik annak ellenére, hogy ezt egyes feltételek<br />
megnehezítik. Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények legnagyobb problémája<br />
az azoknak helyt adó épületek műszaki elmaradottsága, és az ebből következő költséges,<br />
fenntarthatatlan üzemeltetés, amely korlátozza a kulturális tevékenységekre fordított<br />
forrásokat. Emellett a kulturális élet nemcsak az adott intézmények épületeiben, hanem a<br />
köztereken megvalósítandó kulturális programokkal is gazdagodhat, amelyet egy arra<br />
alkalmas köztér kiépítése segíthet. Ez részben már ma is lehetséges (vízi színpad), azonban<br />
nem áll összhangban a lehetőségekkel.A kulturális, rekreációs lehetőségek növekedésével<br />
nőhet az életminőség a városban, amely nemcsak az itt lakók helyzetét javítja, hanem a<br />
befektetők vonzását is megkönnyíti a turisztikai szolgáltatások javuló feltételei miatt.<br />
V.1.3. „C” - Egységes városkép kialakítása<br />
Tapolca városközpontja, különösen a Fő tér nagyrészt megőrizte XIX. századi hangulatát,<br />
amely karakteressé teszi a belvárost. Azonban egyes XX. századi beépítések megtörték ezt<br />
a harmóniát és jelentősen kilógnak az egységes városképből: a volt pártház és az egykori<br />
Bauxitbánya Vállalat irodaháza, ma Wass Albert Könyvtár és Múzeum és Belvárosi Irodaház<br />
megjelenését finomítani szükséges a harmonikus városkép megteremtése érdekében. Az<br />
Akcióterület foghíjtelkeit megszüntető befektetések hosszú idő után szüntetik meg a várost<br />
csúfító sebeket. A közterületek rehabilitációja és rendezett parkolóhelyek kialakítása szintén<br />
hozzájárul a Belváros képének javításához. Az átjárók rehabilitációja és a patak menti sétány<br />
kialakítása barátságosabbá, élhetőbbé teszi a várost.<br />
71