tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv

IV.3.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet
Az akcióterület aktív korú lakosságának foglalkoztatása kevésbé van előnyös helyzetben,
mint a város egésze. 2001-ben az aktív korúak 56,4%-a volt foglalkoztatva, ami nem csupán
a város egészénél, hanem Diszel, illetve a Keleti városrész átlagánál is alacsonyabb.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt magasabb annál, 2001-ben 42%-os
értéket ért el, nála rosszabb helyzetet csak a déli városrész, valamint a városközpont
háztartásainak anyagi-szociális helyzete mutatott előnytelenebb képet. Ugyancsak
meghaladja a városi átlagot a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
(38,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező, de rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is (16,6%).
A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 2001-ben 7,7% volt, a már ismertetett adatok
alapján nem meglepő módon meghaladva a város egészét jellemző átlagot. A tartós
munkanélküliek aránya ugyanekkor 2,9% volt. A 25 év fölötti népesség körében a felsőfokú
végzettségűek aránya magasabb ugyan a városi átlagnál (14,4%), azonban a legfeljebb
nyolc általános iskolát végzettek aránya is meghaladja azt (26,9%), a viszonylag alacsony
foglalkoztatási arányok ennek a körülménynek is köszönhetőek.
Az akcióterület munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város
más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a
munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Viszonylag
magas azoknak az aránya is, akiknek egyedüli jövedelmi forrása állami, vagy helyi
támogatás volt (8,1%).
7. ábra: Foglalkoztatási mutatók (2001)
70
60
50
40
30
20
10
0
Kelet
Diszel
Észak
Akcióterület
Városközpont
Nyugat
Dél
Tapolca
Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Forrás: KSH Népszámlálás 2001.
25