Kulturális örökség - társadalmi képzelet - MEK - Országos ...

gyon fontos szerepet játszik mindmáig), míg az utóbbi esetben a mûvészet belsô törvényszerûségeinek
meghatározásával, leírásával foglalkozva, illetve azoknak értelmében
alkotva külsô igényektôl független mûvészet- (avagy tudomány-)rendszerben léteznek,
melynek eredményei mindazonáltal – érdekes árukapcsolásként – szükség szerint a közös
nemzeti kultúra nagyságát is hivatottak lehetnek szimbolizálni. A kétfajta közösség-,
illetve közönségszemlélet egymást feltételezve létezik és mûködik az irodalom modern
rendszerében, hiszen nem csak az imént említett legitimációs irányban mûködik a kapcsolat:
a közösségi szemléletû, a (például) nemzeti, népi vagy egyéb reprezentációt
elônyben részesítô irodalomszemlélet sem nélkülözheti a szakmai hitelesítés pecsétjét,
még akkor sem, ha esetleg definitíve igyekszik elhatárolni magát (például „felelôtlennek”,
„magyartalannak”, „erkölcstelennek” vagy hasonlónak bélyegezve azt). E furcsa
viszony további alakulástörténetének részletes vizsgálata minden bizonnyal érdekes következtetésekre
vezetne.
Jegyzetek
1 T. Szabó Levente, Nálunk még nem halt ki a nõi szemérem s a férfi hûség. Erdélyiség-képzetek (és regionális történetek)
a 19. század közepén. (Elõadás a 19. századi irodalomtörténet kutatóinak „Vetésforgó” címû tanácskozásán
2004. november 12-én Szegeden.)
2 Máshol bõvebben foglalkoztam ezzel a kérdéssel, így itt csak utalnék rá. Vö. Az eleven kép. A nemzet és a nyelv
kongruenciájának néhány kérdése a XVIII–XIX. század fordulóján = Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet
a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére, (szerk.) Szajbély Mihály és Labádi Gergely, Bp., Magvetõ, 1999.
3 Vö. pl. E. Gellner, Nations and nationalism, Oxford, Blackwell, 1983, és A. D. Smith, National identity, London,
Penguin Books, 1991.
4 Ernest Gellner, A nacionalizmus és a komplex társadalmak kohéziójának két formája, ford. Szanyi Imre = Eszmék
a politikában: a nacionalizmus, (szerk.) Bretter Zoltán és Deák Ágnes, Pécs, Tanulmány Kiadó, 1995, 192–193.
5 Jan Assmann, A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, ford. Hidas
Zoltán, Bp., Atlantisz, 1999.
6 Dávidházi Péter, Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Bp., Akadémiai
Kiadó, Universitas Kiadó, 2004.
7 Az oralitástól az írásosságra való átmenet fokozatosságával kapcsolatban vö. pl. Walter J. Ong, Orality and
Literacy: The technologizing of the world, London, 1982.; Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, (szerk.)
Guglielmo Cavallo és Roger Chartier, Bp., Balassi Kiadó, 2000.; Benczik Vilmos, Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti
megközelítésben. Bp., 2001.
8 Felsõ Magyar Országi Minerva 1826.
9 Vö. G. A. Bürger, Werke und Briefe. Leipzig, Auswahl. Hg. Wolfgang Friedrich, 1958, ld. Wolfgang
Friedrich bevezetõ tanulmányát is.
1 0 Némethi Nagy János, Értekezése Csokonai V. Mihály életérõl, mellyet kiadott Dombi Márton Pesten 1817;
és Csokonai munkájinak kritikai megitéltetésekrõl Kölcsey Ferentz által, melly a’ Tudományos Gyûjtemény
1817-dik eszt. III-dik kötetjében találtatik. Bétsben nemes Haykul Antal betûivel. 1818. (= Csokonai emlékek.
S. a. r. Vargha Balázs, Bp., 1960) 318. (A metafora mindazonáltal elég elgondolkoztató, ha „Éris almájának”
történetére gondolunk…)
11 Uo. 319.
12 Uo. 330.
13 Uo. 331.
14 Uo. 332.
15 Pálóczi Horváth Ádám, Észrevételek Kölcsey recenziójára = Csokonai emlékek, S. a. r. Vargha Balázs, Bp., 1960,
315–316.
16 Georg Stanitzek, Dilettant; Über Professionalität = Verstärker. Von Strömungen, Spannungen und überschreibenden
Bewegungen, Hg. Markus Krajewski und Harun Maye,1998/3.
17 Berzsenyi Dániel, Észrevételek Kölcsey recenziójára = Berzsenyi Dániel mûvei, s. a. r. Orosz László, Bp., Századvég,
1994, 220. Egyébként Némethi Nagy is hasonló módon rója fel Kölcseynek, hogy Csokonaiban „semmi
Sentimentalismust nem lát”, mondván, hogy Kölcsey, úgy tûnik, „Sentimentálismusnak tsak egy nemét
50