A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

sporttársam tette föl nekem a címben szereplő kérdést, köztük egy hazai professzionális golfozó
is. Ha mozgatásra kialakuló csuklófájdalom a vezető tünet, valószínűbb, hogy túlerőltetésből
fakadó mozgásszervi problémával állunk szemben: pl. ínhüvelygyulladással vagy
következményes izombetegséggel. Ha azonban már nyugalomban is jelentkező zsibbadás, égő
érzés és fájdalom keríti hatalmába a golfozót, leggyakrabban a kéz “alagút” (carpal tunnel)
syndromája a helyes diagnosis.
A kórkép lényegének megértéséhez szükséges egy kis anatómia: a csukló tenyér felőli oldalán
az alkar csontjai (orsócsont és a singcsont) által közösen kialakított árkot egy kötőszövetes
lemez fedi be és alakítja ki a tenyéri alagutat. Ebben az alagútban haladnak a kezet ellátó erek és
idegek jelentős része.
Kialakulási mechanizmus: A csukló megerőltetése – ami a golfnál szinte törvényszerű – az
alagutat bélelő laza kötőszövet gyulladásával járhat, ami a szövetek duzzadásához vezet. Mivel
az alagút kiterjedése véges (hiszen nem képlékeny csont illetve sűrű szövésű kötőszövet
határolja), szemben a lágyrészek gyulladásával, a duzzanat külsőleg nem ölt képet, viszont az
alagútban haladó anatómiai képletek összenyomódnak. Erre a kóros ingerre legérzékenyebb az
ideg (ez az ú.n. medianus ideg), és ellátási területének megfelelően – a tenyér hüvelykujj felőli
részén és a kéz I-III. ujján – okozza a korábban említett tüneteket. A gyűrűsujj és a kisujj
megkímélt, mert ezeket az alagúton kívül haladó másik ideg látja el. Enyhébb esetben az érző
idegfunkciók károsodnak, “izgalmi” tünetként égő jellegű fájdalmat és zsibbadást okozva. A
károsodás következő szintjén érzéskiesés léphet fel (“kiesési tünet”). A mozgató idegműködési
zavar - az ujjak bénulása - a kórkép súlyos formája.
Melyek a betegség kezelési lehetőségei ? A helyi kezelés a gyulladásos reakció csökkentését
célozza. A csukló nyugalomba helyezése elsődleges, a panaszoktól függően a szakorvos akár a
sínezést is választhatja. Az alagút lágy szövetei külsőleg alkalmazandó készítményekkel
nehezebben megközelíthetőek, de a tájék bőrének bedörzsölése a kenőcsöknél jobb áthatolási
képességgel rendelkező, alkoholos gyulladáscsökkentő (pl. diclofenac tartalmú) géllel segíthet.
Hűtés hűvös vizes borogatással enyhülést hozhat, de óvakodjunk a naponta 4-5 alkalommal
félórás időtartamnál hosszabb alkalmazásától, mert a bőr felázhat. A jeges borogatás nem
tanácsos. A szájon át adott gyulladáscsökkentő mellett a szöveti gyulladásos vizenyőt (ami a
duzzadás fő tényezője) enyhébb vízhajtóval (clopamid, amilorid) apaszthatjuk le. Az átmeneti
mechanikus károsodást szenvedett ideg fokozott ingerlékenységére kedvező hatású a B1-
vitamin. A készítmények közül hatékonyabbak a zsírban (!) oldódó származékok, pl.
benfotiamin. Az ásványi anyagok pótlása – kálium, kalcium, és magnézium (utóbbi kettő
pezsgőtabletta formájában is hozzáférhető) – szintén elősegíti a gyógyulást.
A felépülés hosszadalmas lehet (akár 4-6 hét), ideggyógyász vagy rheumatológus szakorvos
vezetése ajánlott. A panaszok visszatérhetnek, és a gyógyszerekre nem javuló állapotok sebészi
beavatkozást – a kötőszövetes fedőlemez bemetszését is indokolhatják.
~ 10 / 48 ~