A Hungarian Golf (korÃ¡bban: Hole In One) elit Ã©letmÃ³d-magazin

More documents

Recommendations

Info

Az ú.n. exogén (külső) bioritmusok a külvilág periodicitásához – évszakos, napi, napszaki váltakozások – illeszkedő biológiai jelenségek. A szervezet belső “órája” ú.n. endogén bioritmusokat hoz létre. A szervezet belső ritmusának őre a hipotalamusz: ez agyunk agyalapi miriggyel határos területe. A hipotalamusz a szem látóhártyájának fény-sötétség “jelentése” alapján ad utasítást a tobozmirigynek a “sötétséghormon”, a melatonin elválasztására. A belső bioritmusok alapvető tulajdonsága, hogy külső időmérők hiányában is felszínre törnek, bár a külső szinkronizációs lehetőségek tartós hiányában ú.n. belső deszinkronizáció következhet be: egy önként vállalkozó több hónapot töltött el külső időmérő (óra, nappal-éjszaka) hiányában. A kísérleti személynél ugyan 25 órás saját alvásébrenlét ciklus alakult ki, de a 24 órás, szabályos nappal-éjszaka ciklushoz tartozó testhőmérséklet-ingadozás nem igazodott a 25 órás újkeletű belső ciklushoz, hanem felborult és önvezérlővé vált. A kísérletet követően több hétbe telt, amíg a visszaszokás teljes mértékben bekövetkezett. A biológiai ritmusokkal számos tudományág foglalkozik – orvosi szempontból talán a legfontosabbak a kronobiológia és a kronofarmakológia. A kronobiológia a periódikusan változó tényezők élőlényekre, élőlény-csoportokra vagy akár ökoszisztémákra gyakorolt hatását – annak mechanizmusát és következményeit – vizsgáló tudomány. A kronofarmakológia ugyanezen periódikusan változó tényezők és a gyógyszerhatás összefüggéseit hivatott feltárni. A biológiai ritmusok hosszuk alapján három csoportba oszthatóak: infradian ritmus, amelynek periódusideje meghaladja az egy napot; ultradian ritmus, 24 órán belüli ismétlődéssel; circardian ritmus: közel 24 órás periódusidejű biológiai ciklus. Az infradian ritmusok közül a menstruációs ciklus lunáris ritmus – a holdfázisok holdhónapos (28 napos) váltakozását követi. Sokan éreznek évszaktól függő hangulatváltozást: ősszel és télen lehangoltságot, tavasszal-nyáron indokolatlan vidámságot. E hangulatváltozás szélsőséges megnyilvánulása az ú.n. szezonális affektív betegség, amely már orvosi kezelésre szorul. Az ultradian ritmusok példája a napközbeni fáradtság-periódusok, illetve az alváson belül elkülönülő, ú.n. gyors szemmozgás (REM = Rapid Eye Movement) periódusok lehetnek. A szívfrekvencia és a vérnyomás is mutat számottevő napszaki ingadozást: éjszaka alacsonyabb, nappal magasabb értékekkel. A circadian ritmusok a leginkább tanulmányozott és talán a legfontosabb biológiai periódusok, amelyek legkézenfekvőbb példája az alvás-ébrenlét ciklus. Az alábbi circadian-naptárban meglepő dolgokat olvashatnak arról, hogy a nap folyamán mikor vagyunk fogékonyak bizonyos eseményekre/tevékenységekre: 7h: Immun-védekezésünk mélyponton; a heveny szív-érrendszeri betegségek (szívizominfarktus, agyvérzések) hajnali halmozódása. 10h: Adrenalin-csúcs; szellemi tevékenységhez a legalkalmasabb időszak; 13h: Ebéd utáni szieszta; 15h: Monoton, ismétlődő munka; 16h: Fizikai tevékenység, sport; 17h: Magas fogamzóképesség; 20h: Fokozott allergiás érzékenység; asthmás, szénanáthás betegeknél romló közérzet; 22h: Álmosság; 1h: Elalvás autóvezetés közben. ~ 42 / 48 ~
Különleges helyet foglalnak el a biológiai ritmusok között az ú.n. tidal vagy időzóna-ritmusok, amelyek hosszú – időzónákat átlépő – repülőútnál vagy fordított (éjszakai) műszakvégzésnél jelentkeznek. A felmérések szerint kevésbé megterhelő keletről nyugatra utazni – ami fáziskéséssel, azaz a nap meghosszabbodásával jár –, mint fordítva – azaz fázis-léptetéssel járó, naprövidülést okozó keleti irányú repülőútnál. A többműszakos munkavégzés rendjének kialakításakor is inkább fázis-késésre szükséges törekedni, emellett napi három helyett négy műszak felosztással és a műszakforgó egy személyre vonatkozó lassításával hidalhatóak át a megzavart életritmus okozta adaptációs nehézségek. 8. Gyógyszeradásnál sem mindegy a “mikor” kérdése – avagy a kronofarmakológia fő üzenete (The question of “when”s matter even in case of drug application – or principal message of chronopharmacology) Chronopharmacology picks a special aspect of chronobiology: the diurnal periodicity of successful drug therapy. Chronobiology is philosophically different from the previously dominant belief taught in medical schools that most processes in an organism are in a state of homeostatic equilibrium and do not change significantly over time. The principal aim of chronotherapeutics is to match the timing of treatment with the intrinsic timing of illness. The profile of chronotherapeutic formulations are often different from those of traditional homeostatic formulations, even when the active ingredient is the same: while homeostatic formulations provide relatively constant plasma drug levels over 24 hours, chronotherapeutic formulations may use various drug-release mechanisms to provide intentionally varying levels throughout the day. Asthma may be the most common disease with the largest circadian variation. The increased incidence of sudden and sustained bronchial spasm during the early morning hours is well known. A study involving asthmatic patients who recorded the time of day when they selfadministered the symptom-relieving inhaler, found a 300-fold difference among frequencies of bronchodilator administration (peak: about 2 am; nadir: 10 am). Rheumatoid arthritis can be distinguished from osteoarthritis by the time of day when the patient's joints are most painful; morning stiffness is characteristic of rheumatoid arthritis, whereas symptoms often worsen in the afternoon and evening with osteoarthritis. It is thus straightforward to give pain-killers for osteoarthritic symptoms in the morning; better results are obtained in rheumatoid arthritis when part of the dose is taken in the evening. <strong>In</strong> the past gastric acid lowering drugs were administered at regular intervals around the clock, however peptic ulcer disease pain and complications are more common at night, administration of the appropriate drugs at bedtime is more effective. Hypercholesterolemia: when cholesterol-lowering drugs were first introduced, a once daily, morning dosing regime was recommended. This strategy was reevaluated after the discovery of the circadian rhythm of cholesterol biosynthesis, in which most of the “work” occur during the evening hours, even in the fasting state. Many adverse cardiovascular events display a highly significant circadian variation: the increased incidence of cardiovascular events in the early morning may be explained by increased oxygen demand of the heart while oxygen supply is decreased. The early-morning ~ 43 / 48 ~
Page 1 and 2: Dr. Lakner Géza: A Hungarian Golf
Page 3 and 4: Az izületek természetes kopási f
Page 5 and 6: magában. A golfpályák a téli gr
Page 7 and 8: “Old-school” swing open stance
Page 9 and 10: A klasszikus swing a test egészén
Page 11 and 12: II. Általános orvoslás (General
Page 13 and 14: the very importance of preventive m
Page 15 and 16: elválasztott folyadékok, ú.m. ep
Page 17 and 18: A bőrfelületet érő méhcsípés
Page 19 and 20: hozott génnel az adott kórkép á
Page 21 and 22: hypothermic cardiac arrest may soon
Page 23 and 24: vízzel elegyítve nyeri el a szerv
Page 25 and 26: Biológiailag jelentősebb nyomelem
Page 27 and 28: III. Klinikai farmakológia (Clinic
Page 29 and 30: ody tissues and body fluids, throug
Page 31 and 32: Capsicum (hot paprika and chili pep
Page 33 and 34: felszívódása ugyancsak fokozódh
Page 35 and 36: Az orvosi gyógyító tevékenység
Page 37 and 38: gyógyító személy hírneve, elis
Page 39 and 40: más kórképekben is kedvező hat
Page 41: A jövő orvosi kezelésének egyik
Page 45 and 46: 9. Gyógyszerelés az időskorban (
Page 47 and 48: analgesics, antimicrobials, tranqui

A Hungarian Golf (korÃ¡bban: Hole In One) elit Ã©letmÃ³d-magazin

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?