A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

Hasonló helyzetű, mellcsont mögötti fájdalmat, szorítást, égő érzést okozhat az angina
pectorisnál összehasonlíthatatlanul jóindulatúbb refluxbetegség: a kórképet a gyomor és
nyelőcső közötti záróizom működési zavara nyomán a gyomorból nyelőcsőbe visszaáramló
savas gyomortartalom okozza. A panasz fizikai terheléstől függetlenül jelentkezik, fekvő
helyzetben fokozódik. Kialakulásában és fenntartásában kóroki szerepet tulajdonítanak egy
különleges baktériumnak, a Helicobacter pylori-nak, ezért a kezelés a záróizom beidegzését
javító (ú.n. motilitásjavító) és a savtermelést csökkentő készítményeken kívül kombinált
antibiotikum-kúrával történik.
A két fenti betegségtől eltérő, inkább oldalsó helyzetű, légvételtől függő fájdalmat tüdő- és
mellhártya-betegségek okoznak: a nagyobb kiterjedésű tüdőembólia – amikor vérrög foglalja el
valamelyik tüdőverőér űrterét – hirtelen jelentkező, megsemmisítő erejű, ú.n. oldalszegező
fájdalmától a jóval hétköznaposabb mellhártyagyulladás dörzsölő fájdalmáig rendkívül széles a
paletta.
Az egyik legnehezebben felderíthető és kezelhető, mellkasi fájdalommal is járó betegség az,
amikor szervi kórokot sem általános, alapos cardiologiai (terheléses EKG, ultrahang-vizsgálat,
invazív szívkoszorúsér-festés stb.) sem pedig gasztroenterológiai (gyomortükrözés,
Helicobacter-kimutatás) kivizsgálással nem fedezünk fel: ez a pánikbetegség. Rohamszerűen
jelentkező szívtáji vagy bal mellkasfélre kiterjedő szúrás, légszomj, megsemmisülésérzés és
rendkívül változatos szubjektív panaszok színezhetik a tünetegyüttest. A rohamok fellépését
elősegítik zsúfolt, népes helyszínek és természetesen a psychés stressz-szituációk. Döntően
hölgyek szenvednek a kórképben, bár egyre jelentékenyebb számban fordulnak orvoshoz férfiak
is e panaszokkal. Kezelése komplex: autogén training, psychotherapia és gyógyszeres
feszültségoldás is szükséges lehet a tünetek megnyugtató feloldásához.
A fentiekből kitűnhet, hogy a mellkasi fájdalom hátterében rendkívül sokféle jellegű és
változatos szervrendszereket érintő megbetegedés állhat, amelyek megbízható elkülönítése még
a “rutinos” orvos számára is okozhat fejtörést. A mellkasi panaszokat célszerű komolyan kell
venni, nem pedig elsiklani felettük, kicsinyítve azokat, mert ha csak az elkülönítő diagnózis két
alappillérét is tekintjük (szívbetegség-refluxbetegség), igen eltérő kórjóslatú és kezelési igényű
kórképekkel állunk szemben.
2. Az allergiáról másképpen – avagy a századeleji illemtankönyvek
átírásra szorulhatnak (Allergic diseases – or respected old-school
manuals of etiquette may profit a revision)
Allergic diseases pose an escalating public health problem in developed countries. In the 19 th
century Blackley coined the idea that environmental pollution directly relates to respiratory
tract pathology. The rhinitis syndrome – characterized primarily by nasal discharge and itching
– has become a very frequent non-infectious inflammatory disease in just a hundred year
bearing an initial prevalence of 1% and a 15-40% frequency nowadays. The idea of the “atopic
march” – development of a serious lower respiratory tract manifestation, namely asthma, from
a relatively banal upper respiratory tract symptomatism, namely rhinitis – has already stressed
~ 12 / 48 ~