A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

the very importance of preventive measures. Several general aspects play role in the birth and
course of allergy, like industrial pollution, spreading distribution of ragweed (Ambrosia), home
pets or cigarette smoking. Genetic predisposition, lifestyle and whereabouts of allergene
exposition build the personal aspects of allergy formation. Current medical care involves the
application of inhalation steroids, a new line of much less sedative antihistamines and immune
therapy, allergene desensibilisation.
Az allergiás megbetegedések egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek az iparilag
fejlettebb országokban. A XIX.század derekán Blackley vetette fel elsőként, hogy a
környezetszennyezéssel együtt járnak a légúti megbetegedések. A XX. század kezdetén még
jelentéktelen – alig 1%-os – előfordulású, döntően orrfolyással és viszketéssel járó orrhurut
(rhinitis) alig 100 év alatt gyakori (15-40%) nem-fertőző gyulladásos kórképpé nőtte ki magát.
Az elmúlt egy-két évtizedben sokat fejlődött e betegségcsoport alapgyógyszerelése, a befúvásos
(inhalációs) szteroid gyulladáscsökkentők és a kellemetlen (álmosító, koncentrációkészséget
rontó) mellékhatásoktól mentes ú.n. antihistaminok, valamint immunterápiás próbálkozások
(allergiamentesítés, ú.n. deszenzibilizálás) révén. Az “allergiás menetelés” (atopic march)
problémaköre – amely során az allergiás orrhurut (egy “egyszerű” felső légúti elváltozás)
hosszas lefolyása során akár asthmába (azaz súlyos, alsó légúti kórfolyamatba) is átmehet –
újabb jelentőséggel ruházta fel a megelőzés fontosságát.
Az iparosodás és az urbanizáció környezetünkben látványosan megnövelte az allergének
koncentrációját, azonban elhárításuk éppen sokrétűségük miatt nehezebb – nem is tekintve az
ellenérdekeltséget, amely a környezetszennyezés szempontjából gyökeres technológiai
módosításokat, azok mélyreható költségvonzata alapján elutasítja. Jelentős allergénforrások az
ipari szennyeződésen kívül a házi kedvencek is – kutya, macska, tengerimalac, vadászgörény
stb. –, részint szőrzetük, részint rovarflórájuk révén. Mivel a kisállat-tartás rohamosan terjedő
divat, a városokban szaporodó kedvenclétszám automatikusan emeli a levegőben az
allergénkoncentrációt.
A dohányzás az idült, hörgőgörccsel járó légcsőhuruton, tüdőtáguláson és a hörgőrák
eshetőségén kívül a feszülő ravaszt szimbolizálja az allergia puskacsövén: más allergének kóros
hatását elősegítő, ú.n. trigger hatása szakmailag közismert.
A társadalmilag legkézzelfoghatóbb allergén azonban egy növény, a parlagfű, amelynek
növénytani elnevezése (Ambrosia) csupán szarkasztikus fintorként cseng össze a mitológiából
ismert isteni eledellel. Az Ambrosia önmagában is igen erős allergén, továbbá kísérőjefelerősítője
(kofaktora) más allergének által beindított allergiás folyamatoknak. A parlagfű –
sajnálatos módon – magyarországi probléma. Nem mintha a Lajtán túl ne kedvelné a mérsékelt
égövet ... ott azonban nemigen hagyják kinőni sem. Nálunk viszont még irtása is irtózatosan
visszafogott. E “takarékos” attitűd nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy európai mércével
régóta mélyrepülésben lévő – de Közép-Kelet Európa regionális szintjén sem dicsekvésre méltó
– egészségi állapotunk e nem elhanyagolható szelete, nevezetesen a légúti allergiás
megbetegedések kialakulásáért az “istenek elede” óvatosabb becslések szerint kb. felearányban
tehető felelőssé. Ennek a felelősségnek pedig egyenes folyománya, hogy az allergiás kórképek
~ 13 / 48 ~