A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

A bőrfelületet érő méhcsípés a szúnyogcsípésnél nagyobb kiterjedésű, lassabban, bár spontán
gyógyuló, környezetéből félgömbszerűen kiemelkedő, gyulladt-piros, égő bőrjelenséget hoz
létre, a szájon keresztül a garatba-gégébe jutó méh csípése azonban akár életveszélyes
gégevizenyőt is okozhat. A méh természetesen nem az érintett személy száján keresztül repül be
a szervezetbe, bár csecsemőknél egyes reflexek éretlensége folytán ez is előfordulhat, hanem az
étel felszínén tartózkodó, illetve üdítő italos üvegben rekedt méh lenyelésével. A nyári melegben
tehát mohóságunkat, szomjúságunkat leküzdve, nézzük meg jól, hogy mit eszünk/iszunk.
(Mielőtt a Tisztelt Olvasó elképedne a méhcsípés ilyen körülményein, szeretném elmondani,
hogy néhány évvel ezelőtt, üdülőorvosként egy kisgyermek szájüregi – szerencsére nem a gégére
terjedő – méhcsípését láttam el, amelyet éppen egy nyitott kólásüvegben rekedt méh okozott.) A
bőrfelszíni csípésnél komoly veszélyre csak a méhméregre érzékeny, allergiás személynél kell
számítani, egyébként a bőrterület hűsítése pl. disulfosalicylatosamarium kenőccsel,
dexpanthenol habbal elegendő. A közkedvelt ú.n. antihisztamin tartalmú, allergia-ellenes
dimethinden (mind tablettás, mind helyi felhasználású gél formájában) fényérzékenységet okoz:
a bőr napfény hatására a “szokásos” szintű leégésnél súlyosabb mértékű égési sérülést
szenvedhet, ezért ilyenkor árnyékos helyen tartózkodjunk. Szájon keresztül alkalmazott
antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin) és a kalcium pezsgőtabletta kedvező, gyógyulást
elősegítő hatásúak.
A kullancsok számos baktérium, vírus közvetítő gazdái, szúrásuk nyomán a kórokozók
közvetlenül a véráramba kerülnek. Hazánkban a kullancs csípések legrettegetebb szövődménye a
vírusos agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis). Hazánkban méltatlanul kevéssé ismert a
világon leggyakoribb kullancs által terjesztett kórképként számon tartott Lyme-kór. A csípések
elkerülésére számos kullancsriasztó krém, spray van forgalomban, de a kirándulást megelőzően
néhány nappal elkezdett B-vitamin komplex-szedés is a kullancsokat meghátrálásra kényszerítő
bőrillatot okoz.
A kullancs encephalitis 1-2 hetes lappangási ideje után a bevezető tünetek nem jellemzőek: láz,
torok-, izületi-, izom-, illetve hasi fájdalom, szédülés. Később az agyhártya-izgalom tüneteként
fénykerülés, fejfájás, hányás alakul ki. A mélyebb agyi struktúrák károsodása aluszékonyság,
levertség és a szellemi teljesítőképesség csökkenése formájában ölt képet. Súlyos esetben
zavartság, görcsrohamok, bénulásos jelenségek uralhatják a képet. A betegség heveny szakasza
2-3 hétig tart, de a teljes gyógyulás ennél jóval hosszabb: egyes funkciók visszatérése hetekethónapokat
is igényelhet. Mint a vírusfertőzéseknél általában, az orvosi kezelés nem specifikus, a
tünetek enyhítésére és a kórlefolyás megszelídítésére - a maradványtünetek elkerülésére irányul.
A kullancs-encephalitis megelőzésére, a védettség kialakítására védőoltás szolgál: az “alapozó”
oltási sorozatot követően az emlékeztető oltások három évente esedékesek. A védettség
kialakulására a “gyors” séma szerint az első oltástól számított két héttel lehet számítani. Ha
kullancs csípést észlelünk ezen időszakon belül, ugyanúgy közvetlenül védő hatású
immunglobulin adása szükséges, mint nem oltott személy esetében.
A Lyme-kórt egy spirális szerkezetű baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza. Tünetei
korántsem olyan feltűnőek, mint a kullancs-agyvelőgyulladás jelei, veszélye ezért inkább a
felismeretlenségének évei alatt kialakuló szervkárosodásban rejlik. A felismert kórkép még
viszonylag késői szakaszában is antibiotikum kezeléssel sikerrel gyógyítható. A helyi fertőzés
szakaszában – ami legfeljebb egy hónapos lappangási idő után alakul ki –, típusos bőrjelenség
alakul ki a csípés helyén: a széli részeken terjedő, beljebb elhalványuló bőrpír. Az elváltozás
~ 17 / 48 ~