A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

analgesics, antimicrobials, tranquilizers, hypnotics and diuretics. Yet, drugs cause only 2 to 3%
of all fetal congenital malformations – most deformities result from genetic, environmental, or
unknown causes. Drugs circulate between mother and fetus on the same pathway that carries
substances for growth and development and eliminates waste products from the fetus. The gas
and material exchange occurs primarily in the placenta, where maternal and fetal blood do not
physically merge: solutes in maternal blood must cross several layers of epithelial cells and
connective tissue to reach the baby. Drugs given during pregnancy may affect the fetus directly:
by producing toxic, teratogenic or lethal effect on the fetus; or indirectly: by constricting
placental vessels, thus impairing gas and nutrition exchange between fetus and mother; by
producing severe maternal (uterine) hypertonia resulting in a hypoxic injury; or, by changing
the homeostatic balance of the mother. Drugs applied before the 3 rd week after fertilization may
have an “all-or-nothing” effect, killing the embryo or not affecting it at all. Teratogenesis is not
likely during this stage. The period of organogenesis between the 3 rd and 8 th week is critical for
teratogenesis: xenobiotics reaching the embryo may have no significant effect or may result in
abortion, a sublethal gross anatomic defect (true teratogenic effect), or a permanent metabolic–
functional defect that may manifest later in life (covert embryopathy). Drugs given after
organogenesis, during the 2 nd and 3 rd trimesters, are unlikely to be teratogenic, but they may
alter the growth and function of well-formed fetal organs and tissues.
Szakirodalmi adatok tanúsága alapján a terhes nők 90%-a használ orvosi rendelvényre vagy
vénymentesen kapható gyógyszereket. A legkedveltebb készítmények a hányáscsillapítók,
gyomorsav-csökkentők, allergiaellenes antihistaminok, fájdalmcsillapítók, kórokozó-ellenes
szerek, nyugtatók, altatók és vízhajtók. A veleszületett magzati rendellenességek mégis
mindössze 2-3%-áért felelősek a gyógyszerek, a deformitások legjavát genetikai, környezeti és
ismeretlen tényezők okozzák.
A gyógyszerek az anya és a magzat között azonos útvonalon keringenek a növekedésért és
fejlődésért felelős anyagokkal, illetve a magzatból távozó salakanyagokkal. Az anyag- és
gázcsere elsősorban a méhlepényben történik, amely érdekes szerkezetű: a magzati
kapillárisokat (kisereket) tartalmazó bolyhok betüremkednek a méhlepény anyai oldalát jelentő
üregekben elhelyezkedő vénatágulatokba. Az anyai és magzati vér a méhen belüli élet során nem
keveredik (a szülés folyamán természetesen igen, ezért fontos, hogy pl. az anya-magzat közötti
vércsoport nem-megfelelőség esetén az anya a szülés folyamán immunizálódik az idegen vérrel
szemben, s ha közvetlenül a szülést követően nem kap ellenanyagot – ez a elmulasztás a
következő vércsoport-inkompatibilis terhességben akár magzati elhalálozást is okozhat). Az
anyai vérben oldott anyagok számos rétegen keresztül – hámsejtek, kötőszövet – jutnak a
magzatba. A méhlepény működése, szűrő mégis áteresztő funkciója valóban a természet, a
biológia egyik nagy csodája, mégis felkészületlenül éri a testidegen anyagok, gyógyszerek
megjelenése – amelyek a legújabb kor termékei.
A terhesség alatt alkalmazott gyógyszerek a magzatot közvetlenül károsíthatják toxikus,
fejlődési rendellenességet vagy magzatelhalást okozó hatás révén. Közvetett károsodást a
méhlepény ereinek, ezáltal az anyag- és gázcsere beszűkítése; az anyai, a méhen belüli magas
vérnyomás oxigénhiányos állapotot előidéző hatása vagy az anyai anyagcsere-egyensúly
felborítása révén okozhatnak.
A megtermékenyítést követő első három hétben a testidegen anyagok a “minden vagy semmi”
törvény alapján vagy elpusztítják a magzatot, vagy egyáltalán nem érintik fejlődését. A
~ 47 / 48 ~