A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

targets a wider audience (“one drug fits all”) but in the near future a more personal genetic
prescription will emerge which deals with the individual’s genetic composition.
A gyógyszerek sorsa a szervezetben – ezáltal hatásuk és esetleges mellékhatásaik – számos
szervezeten belüli és külső tényezőtől függenek. A gyógyszerek sorsát alapvetően érintő
gyógyszerlebontó fehérjék, az enzimek működését génjeink szabályozzák: egy adott gyógyszert
lassan lebontó lebontó személy jóval veszélyeztetettebb mellékhatások és
gyógyszerkölcsönhatások kialakulására, míg a gyors lebontó személynél elégtelen
gyógyszerhatást észlelünk. A hagyományos, statisztikai alapon műkődő gyógyszerrendelés a
betegek széles rétegét célozza meg készítményeivel. A közeljövő orvoslásában azonban
óhatatlanul polgárjogot nyer az egyén genetikai felépítését figyelembe vevő, teljesen személyre
szabott ú.n. genetikai gyógyszerrendelés.
Hányszor is okoz fejtörést betegnek és kezelőorvosának, hogy a más betegben hatásos és
mellékhatásoktól mentes gyógyszerkészítmény az ő esetében kudarcra ítéltetik nem megfelelő
hatékonysága vagy tűrhetetlen mellékhatások következében. A gyógyszerrendelés manapság
statisztikai alapú, azaz a tudományos közlemények nagy számosságú beteganyagából leszűrt
információk és az orvos egyéni tapasztalata alapján kerül kiválasztásra a gyógyszer és annak
adagja. A beteg reakciója azonban egy adott gyógyszerre egyéni - s ez a viselkedés az
orvostudomány legújabb vívmányai révén egyre inkább előre megjósolhatóvá válik.
A helyzet kulcsa az öröklődésben, genetikai állományunkban, azaz kromoszómáink nukleinsavsorrendjében
keresendő. A szervezetbe bejutott gyógyszer számos folyamat alanya: felszívódás a
bevitel helyéről, eloszlás a szervezet ú.n. folyadéktereiben (pl. véráram, szövetközti nedv),
kémiai lebomlás és kiürülés. E folyamatok egyensúlyi állapota szabja meg, hogy a gyógyszer a
beviteltől számítva mennyi idővel kezd el hatni, hatása mennyire marad tartós és kifejezett,
továbbá milyen mértékben számíthatunk esetleges mellékhatásaira. Genetikai szempontból
kiemelt fontosságú a gyógyszer kémiai átalakulása, ú.n. metabolizmusa, amely speciális
enzimrendszereken zajlik. Ezek az enzimek a szervezet számos pontján jelen vannak, ám
leginkább a máj és a bél sejtjeiben tevékenykedő fehérjék szabják meg egy adott gyógyszer
sorsát. A különféle enzimek aktivitása egy személyen belül is mutathat jelentős eltérést:
bizonyos gyógyszerekre egy személy lehet ú.n. lassú metabolizáló, míg más vegyületekre nézve
ugyanazon személy akár gyors metabolizálóként is viselkedhet.
A gyors metabolizmus a gyógyszer hatását csökkenti, míg a lassú metabolizmus nemcsak erősíti
a hatását, hanem az aktív gyógyszermolekula szervezeten belüli felhalmozódásából fakadóan
hangsúlyosabbá teheti annak mellékhatásait is. Lassú metabolizáló egyénben tehát egy adott
gyógyszer már szokványos gyakorisággal alkalmazott szokványos adagban is gyakrabban
okozhat nemkívánatos eseményeket, illetve más gyógyszerekkel történt együttszedésnél nagyobb
eséllyel eredményezhet gyógyszerkölcsönhatásokat.
A farmakogenomika a gyógyszerek sorsának ezen egyéni, genetikai alapú különbségeivel
foglalkozó orvostudományi ág. Az enzimek genetikai talajon kialakuló aktivitásbeli
különbségei földrajzi eloszlást is mutatnak: az ú.n. populációs farmakogenetika és a
farmakoantropológia például az egyes térségek (pl. skandináv vagy mediterrán népesség),
rasszok (kaukázusi, negroid, ázsiai stb.) között fennálló eltéréseket a népesség szintjén vizsgálja.
~ 40 / 48 ~