A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

II.
Általános orvoslás (General medicine)
1. A mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikája (Differential diagnosis
of chest pain)
Chest pain is a frequent sign and is one of the most feared organic phenomena. Although the
first assumed diagnosis should be cardiovascular – coronary artery muscle spasm or constant
stenosis due to arteriosclerosis – and this “worst case scenario” should be excluded by careful
medical examination and instrumental tests, several other organic and psychiatric, extracardial
causes may stay in the background, like gastro-oesophageal reflux disease, pulmonary
diseases or panic disorder.
A mellkasi fájdalom gyakori panasz és az elszenvedő emberekben félelmet keltő jelenség,
hiszen úgy érzik : a “szívem” fáj. A helyzet valójában ennél sokkal bonyolultabb, mert a szívtáji
vagy kevésbé körülírt mellkasi fájdalom hátterében számos, a szív-érrendszertől különböző
kóroki tényező is állhat.
A mellkasi fájdalom legkézenfekvőbb és legrettegettebb oka vitathatatlanul a szív. Az
emberekben éppen ez az ok kelti a legtöbb szorongást és a kezelőorvosnak is legelőször a
fájdalom szív-érrendszeri eredetét szükséges kizárnia. Magyarországon a megbetegedési és
haláloki statisztikákban sajnálatos módon vezető helyet foglal el a szív-érrendszeri halálozás,
ezen belül meghatározó kórforma a szívizominfarktus. A kedvezőtlen hazai statisztikák
kialakulásának elemzése túlmutat e cikk keretein, az egyéntől függő életmódi elemek és
társadalmi tényezők egyaránt komoly szerepet játszanak a magyarság egészségi állapotának
lemorzsolódásában, még Közép-Kelet Európa viszonylatában is. A szívkoszorúsér-betegség
szempontjából legveszélyeztetettebbek a 45-55 év közötti, rendszeresen dohányzó, csekély
fizikai aktivitást mutató, elhízott, stresszes munkakörben dolgozó férfiak. Egyes meglévő
betegségek: a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere-zavarok további
lényeges kockázati tényezők. A hölgyek a klimax elérése után, új hormonális egyensúlyuk révén
válnak veszélyeztettebbé korábbi alacsony kockázatukhoz viszonyítva.
A szív-érrendszeri eredetű mellkasi fájdalomnak, az angina pectorisnak számos formája és
lefolyási rendje ismeretes: a legjobb indulatúnak az eleinte nagyobb, majd fokozatosan csökkenő
intenzitású fizikai megterhelést követő ún. effort (megerőltetési) anginát tekintik. A fizikai
terhelés mértékétől független, akár az éjszakai órákban, hirtelenül és kiszámíthatatlan módon
jelentkező angina kórjóslata kedvezőtlenebb. A legfeljebb fél óra alatt spontán is oldódó
fájdalom szorító-nyomó jellegű, a mellcsont mögötti területen jelentkezik, a bal karba,
lapockatájra és még az alsó állkapocs irányába (fogak!) is sugárzódhat. A nyelv alá juttatott
nitrátkészítmény (tabletta vagy spray) a panaszt pár perc alatt megszünteti. A legkifejezettebb
megnyilvánulása ennek a betegségnek, amikor a legelső angina pectoris valójában szívizom
infarktus: ilyenkor, típusos esetben a mellkasi fájdalom sem szűnik nitrátra, bár a tankönyvitől
eltérő lefolyás sem ritkaság.
~ 11 / 48 ~