A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

vízzel elegyítve nyeri el a szervezet ásványi-anyag arányainak megfelelő összetételét,
nélkülözhetetlen útitársa a forró égöv utazójának.
Az egzotikus tájak egzotikus állat- és növényvilága a kórokozók sajátságos jellegét is vonzza
maga után. A fertőző betegségek számos úton érhetik el a szervezetet: a légutakon, a gyomorbélhuzamon
keresztül, állati testnedvek, salakanyagok útján, rovarcsípés révén, s nem
elhanyagolhatóak a szexuálisan átvihető betegségek sem. A lehetséges fertőző betegségek köre
földrajzi régiónként változik, s indulás előtt érdemes tájékozódni, mely kórokozók belterjesek
utazásunk helyszínén.
A fertőző betegségeket oltási rendjük alapján két csoportba soroljuk: egyrészt olyan kórképekre,
amelyek általánosan előfordulnak és világméretű járványt, ú.n. pandémiát okozhatnak; másfelől
csupán egyes földrajzi régiókban előforduló kórképekre. Az első csoport kórokozói ellen a hazai
kötelező gyermek–ifjúkori oltási rend védelmet nyújt. A második csoport elleni védekezés a
helyszíntől, az ott-tartózkodás időtartamától függ. A malária és a sárgaláz, mint két kiemelt,
rovarcsípés útján terjedő trópusi fertőző betegség elleni védekezés, már az indulást megelőzően
elkezdett gyógyszeres kezelést (malária) illetve az utazás előtt adott védőoltást (sárgaláz) foglal
magába. Nemcsak trópusi tájakon, hanem egyéb, kevésbé átfogó közhigiénével rendelkező
országokban is számítani kell az ú.n. utazók hasmenésére (“travellers’ diarrhoea”), amely
fertőzőtt ivóvíz vagy étel fogyasztása után alakul ki. Baktériumok, vírusok széles köre okozhatja
a kórképet, s tengeri ételek (rák, kagyló stb.) méreganyagai vagy romlott mivolta is szerepet
játszhat fellépésében. Az utazók bakteriális eredetű hasmenését többnyire E. coli okozza és a
tüneti kezelésen kívül (folyadékpótlás, lázcsillapítás, székelésritkító gyógyszerelés stb.)
bizonyos antibiotikumok (pl. ciprofloxacin) is hatásosak mielőbbi leküzdésében.
A víz szerelmeseinek is javasolt néhány szempont megszívlelése:
Vitorlás kalandtúránál vagy szörfölésnél könnyen kerülhetünk víz alá. Ilyenkor a szeszélyes
tenger nemcsak közvetlen fulladással fenyeget, hanem a test gyors, fatálisan akár szívmegállást
okozó lehűlése is bekövetkezhet. A mentőmellény ugyan fejünket kívül tartja a vízből, de a
kihűléstől nem véd meg: a bélelt vízhatlan (pl. neoprén) ruházat a törzs – amely testfelületünk
mintegy kétharmadát adja – hővédelme szempontjából nélkülözhetetlen..
Egyre divatosabb szabadidős tevékenység a búvárkodás, a búvárturizmus: a tenger mélyében, a
földfelszínen s a repülőútnál fellépő igen eltérő légnyomásviszonyokhoz történő alkalmazkodás
miatt egyszeri merülés után legalább 12 órás kivárási időszak szükséges a repülőgépre felszállást
megelőzően, többszöri merülés után pedig legalább 24 óra teljen el a hazautazás előtt.
Különösen vízparton csábító, ámde korántsem veszélytelen szabadidős foglalatosság a
napfürdőzés. Az ózonpajzs ritkulásával világszerte egyre erősödik az UV-sugárzás, annak is a
szövetekre károsabb hatású UV-B komponense. A sugárzás közvetlenül a szem szaruhártyáját
károsíthatja, annak gyulladását, ú.n. keratitiszt okozhat (“hóvakság”). Világosbőrű egyéneknél a
napégés (“leégés”) jóval súlyosabb, akár a bőr hólyagosodását, majd hámlását is maga után
vonhatja. Hosszútávon a rendszeres, mértéktelen napozás bizonyítottan elősegíti bőrrákok,
különösen a festéksejtes bőrrák (melanoma) kialakulását. Egyes gyógyszerek fényérzékenyítő
hatásúak, s felerősítik a napsugár bőrre gyakorolt hatásait (pl. fogamzásgátlók, egyes
maláriaellenes szerek, antibiotikumok stb.). Ugyancsak súlyos bőrgyulladást okozhatnak
kozmetikai készítmények, bergamot– vagy citrusolajat tartalmazó parfümök. A napfürdőzés
gyengíti az immunrendszert, ezáltal egyes védőoltások hatékonyságát is elnyomhatja.
~ 23 / 48 ~