A Hungarian Golf (korábban: Hole In One) elit életmód-magazin

Az orvosi gyógyító tevékenység fegyvertárában a hatóanyagokat tartalmazó
gyógyszerkészítményeken túlmenően, a közönség egy része szerint hatástalan, mások által pedig
bálványozott, szakmai körökben is ellentmondásos megítélésű placebo érdekes szerepet tölt be.
A beteg pozitív hozzáállása, az orvos beleélő magatartása, a kezelési rituálé és a rejtélyes,
szokatlan felépítésű orvosi műszerek olyan atmoszférát teremtenek, ahol a képzelet, psychoneuro-immunológiai
folyamatok, hormonális változások a nélkülözhetetlennek hitt hatóanyag
hiányában könnyíthetnek a szenvedő állapotán és gyógyíthatják meg. A cikk megkísérli feltárni
a placebo-hatás Pandora-szelencéjét.
A bevezetőben tudatosan egyszerűsítettem a placebo fogalmát - a placebo ugyanis nem csupán
gyógyszer lehet, hanem műszeres vagy műtéti beavatkozás is. A tudományos alátámasztást nem
nyert gyógyító eljárások, ú.m. természetgyógyászati készítmények, elektroterápia (bizonyos
alkalmazási körben) avagy az érdemi műtét helyett pusztán egy látvány-bőrmetszés (pl.
gyógyíthatatlan daganatos betegeknél) is ebbe a fogalomkörbe sorolható. A továbbiakban a
placebo-gyógyszer vonatkozásai kerülnek részletesebb tárgyalásra.
“Tiszta” placebóról akkor beszélünk, ha a placebo előállítási módja és küllemi tulajdonságai
(forma, szín, íz) megegyeznek a hatóanyagot tartalmazó valódi gyógyszerkészítménnyel. A
“hatóanyag” szerepét azonban semleges anyagok, pl. cukor vagy konyhasó töltik be.
Az “ál” (vagy pszeudo) placebo ugyan valódi hatóanyagot tartalmaz, de azt nem az orvosilag
elfogadott és indokolt javallati körben alkalmazzák. Ennek mintapéldája, amikor a háziorvos a
beteg vagy környezete nyomására nyilvánvaló vírusfertőzésben antibiotikumot rendel. Az
antibiotikum hatásos gyógyszerfajta... a baktériumokra – vírusokra azonban kiábrándítóan
hatástalan.
Az ál-placebo másik formája a valódi gyógyszer mellékhatásait utánzó készítmény: ilyen
“gyógyszereket” olyan betegségben lehet alkalmazni, amelyeknél a betegség kialakulásában és
fenntartásában a szervi tényezők kisebb szerepet játszanak, és a betegséget az érintett személy
szubjektive felnagyítja, színpadiassá teszi. A hosszú ideje tüdő asthmában szenvedő betegeknél
már az allergiás reakciót kiváltó anyagok hiányában is, pusztán stresszhelyzetekre komoly
szubjektív rosszullét léphet fel. Mivel ezek a betegek ismerik, hogy a hörgtágító spray a
hörgőgörcs oldása mellett kézremegést okoz, egy kizárólag kézremegést okozó hatóanyaggal
esetenként teljes tüneti javulás, azaz a hörgőgörcs megszűnése érhető el.
Egyes kutatások foglalkoztak azzal a kérdéssel is, hogy milyen kórképekben érdemes placebogyógyszerrel
próbálkozni: “általános” fejfájásban a betegek közel kétharmada tünetmentessé vált
a placebotól, rheumában a betegek fele javult placebora, míg a rohamszerű, tünetes fejfájások
(migrén) közel egyharmada szűnt a hatóanyagot nem tartalmazó “gyógyszer” adására. A fenti
betegségeknél is komoly psychés háttere van a panaszok megélésének - ezzel szemben a döntően
szervi hátterű, koszorúsérgörcs-okozta mellkasi nyomó fájdalmak (angina pectoris) alig
egyötöde reagált a placebora.
Külön figyelmet érdemel a placebo-hatás fogalma: Minden kezelés, még az adekvát
hatóanyaggal történő kezelés is, rendelkezik placebo-hatással. A placebo hatás mértéke alapján a
különböző gyógyító célzatú eljárások növekvő sorrendbe állíthatók : hagyományos orvoslás,
psychotherapia, akupunktúra, természetgyógyászat. Az orvos személye is egyfajta placebo: a
~ 35 / 48 ~