Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYEÁttekintés a részvénykönyvreirányadó szabályozásról1Bevezető megjegyzések:Történeti előzményekA részvénykönyv a társasági jog egyik legrégebben ismert és alkalmazott jogintézménye.A törvényhozó az 1875. évi XXXVII. törvényben (továbbiakban: Kereskedelmi törvény)– miközben a kor liberális jogi-üzleti felfogásának megfelelően a részvénytársaságalapításának, szervezetének és működésének szabályozásakor a leglényegesebb kérdésekrögzítésére szorítkozott –, nem tekintett (nem tekinthetett) el a részvénykönyv fogalmánakmeghatározásától. A kereskedelmi törvény 173.§-a a következőket tartalmazza:„A névre szóló részvények a birtokos nevének és lakhelyének kitüntetése mellett, a társaságirészvénykönyvbe bevezetendők. Az ily részvények átruházása üres hátirat melletttörténhetik ugyan, de a birtokos, a mennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek,a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvényfelmutatása mellett a társasági részvénykönyvbe bevezettetett”. A törvény 182.§-a „főszabályként”kimondta, hogy „A részvénytársaság ügyeit az igazgatóság intézi”, a 193.§azonban lehetővé tette az ügyek intézésének delegálását a „társaság hivatalnokaira” vagyaz ügyek vitelével megbízott személyekre.A néhány speciális státuszú részvénytársaság szabályozásától eltekintve évtizedekig a„jogi tetszhalál” állapotában tartott Kereskedelmi törvényt fölváltó 1988. évi VI törvény( a továbbiakban: első Gt.) – kis túlzással élve –, csak a mondatfűzés és helyesírás tekintetébentért el a száz évvel ezelőtti részvénytársasági szabályozási mintától. (A különbségekszámbavétele nem tárgya ennek az írásnak, de annyi bátran megállapítható, hogy az időlegespolitikai kompromisszumoktól eltekintve az első Gt. mindenekelőtt a szabályozásiszemléletben hozott változást: a jogalkotó – az 1965. évi német részvénytársasági törvénytanulmányozását követően – a kereskedelmi törvényhez képest kevesebb mozgásteretbiztosított az alapszabály elfogadásáról határozó részvényesek számára). Az első Gt. arészvénykönyv tekintetében a rendelkezés lényegét tekintve nem tért el a Kereskedelmitörvénytől. A 241.§ (1) bekezdése szerint „ A részvénytársaság igazgatósága a névre szólórészvényekről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvénytulajdonosoknevét (cégét) és lakcímét (székhelyét)”. A 240.§ (2) bekezdés alapján pedig „ A névre szólórészvény átruházására a váltó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal,