Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYEHarmadikként Zlinszky János, volt alkotmánybíró méltatta a művet, azt hasznos és jómunkaként jellemezve. Mint Zlinszky is rámutatott, a könyv részben visszatekintés, részbenkitekintés az új problémákra, és mellette szól, hogy megindíthat egy olyan alkotmányosgondolkodást, ami hasznos lehet a jogalkalmazás szempontjából. Figyelemkeltőeka szerző felvetései, emellett az oktatásban és a bírói munkához is felhasználható szakkiadványszületett.A könyvbemutatón zárszóként maga a szerző szólt a megjelentekhez, s előadta, hogya kötet célja kettős: egyrészt le kívánja zárni azt a korábbi diskurzust, ami arról szólt,hogy milyen alkotmány lenne jó, másrészt a már elfogadott szöveget akarja értelmezni.Az igazi jogász tevékenység Jakab András felfogásában fogalmi rendszerező munka 2 ,amelynek során a jogi norma kiindulópont, abból minél többet ki kell hozni.A magunk részéről a fentiekhez csak azt tesszük hozzá, imponáló a fiatal szerző energiája,hogy alig pár hónappal az Alkotmány kommentárjának szerkesztőjeként elvégzettóriási munkáját követően 3 ismét „hadba állt”, és már önálló szerzői munkaként elkészítetteaz új alaptörvény kommentárját.A kötetet jó kézbe venni, mert világos, és közérthető nyelvezettel van megfogalmazva,maga a kommentárrész hoz újat, ugyanakkor nem túlterjengős, tehát a gyakorlatbanvezérfonalként segítheti a jogalkalmazókat és akár a joghallgatókat is. A szerző előzőnagy ívű munkájával ellentétben szerencsére ez a kötet elérhető, szabadon megvásárolhatóa jogi szakboltokban.87Első Magyar Végrehajtási SzaklapÚj szakfolyóirat jelentkezik a szakmai piacon. Az Első Magyar Végrehajtási Szaklap azelső szám szerint kéthavonta, 5000 példányban megjelenő periodika lesz. Dr. Kállay Juditalapító, főszerkesztő köszöntőjéből kiderül, hogy a lap célja az olvasók első kézből történőinformálása, a napi aktualitások bemutatása, a különböző vélemények ütköztetésea bírósági végrehajtás tárgykörében úgy, hogy a cikkek mind a szakma, mind a laikusokszámára érthetőek és élvezhetőek legyenek.Az első számban – a teljesség igénye nélkül – az alábbi írások kaptak helyet: A bíróságivégrehajtói tevékenységhez kapcsolódó adózási alternatívák feltárása (dr. Tóth Márk-dr.Zémán Zoltán), Jelölt-helyettes-végrehajtó, avagy a végrehajtóvá válás rögös útja (NeumannOrsolya), Az ingatlanárverés történetének főbb állomásai (dr. Bihari Zsófia Nóra),2 ehelyütt utalunk a Közjegyzők Közlönye 2010. 4. számában megjelent szakmai sajtófigyelőnkre, amelyben Jakab Andrásnaka Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? című, a Jogesetek Magyarázata folyóirat 1. számában megjelentrendkívül izgalmas tanulmányával foglalkoztunk részletesebben. Ez a tanulmány járta körül a jogászi tevékenységetés elemezte annak fogalmi rendszerező jellegét.3 lásd erről részletesebben a Közjegyzők Közlönye 2010. 3. számában megjelent könyvismertetőt.