KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYEa ráépítés szabályai (Ptk. 137. §), vagy a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályok (Ptk.568-578/A. §) is. 30Ami az eljegyzés kánonjogi szabályozását jelenti, 31 a hatályos Egyházjogi Törvény/az 1983-as Codex Iuris Canonici (CIC)/ VII. cím I. fejezet 1062. kánonja szerinta kétoldalú házassági ígéretet, vagyis az eljegyzést, a püspöki konferencia általmeghatározott részleges jog szabályozza, amely figyelembe veszi a szokásjogot és apolgári szabályozást, ha ilyenek vannak (1. §). Továbbá a jegyesség negatív joghatályátmondja ki: „a házassági ígéretből nem származik kereseti jog a házasság megkötésénekkieszközlésére; ellenben helye van kártérítési keresetnek, ha kártérítés jár” (2. §).Hazánkban nem létezik hivatalos és formális egyházi eljegyzés. 32 Az egyházmegyeitörvények csupán a jegyesek naplójának vezetését írják elő, a házasságra jelentkezőkadataival, de ennek semmilyen jogkövetkezménye nincs, továbbá az ún. jegyesoktatásis teljesen önkéntes.33…de lege ferenda – összegzésA szocialista jog ideológiailag alátámasztott érvelése a családjog önálló jogági jellegérevonatkozóan, és annak elkülönítése a polgári jogtól ma már nem tartható fenn.A családjog szerves része a magánjognak, azzal, hogy sajátos önállósággal rendelkezika polgári jogon belül, amely leginkább a védett személyi jogok, illetve kötelezettségekcsaládon belüli speciális megítélésből, megközelítéséből fakad. A magyar jogalkotóitörekvés is az, hogy most már egy egységes és remélhetően átgondolt kódex-jellegűmagánjog kodifikálódjék, melynek elválaszthatatlan része a házasság és a család viszonyainakszabályozása.A jegyesség a társadalmi szemléletnek is megfelelően a házasságot előkészítő bensőségesviszony, amely jogilag is releváns. Bár az előzetes és kölcsönös házassági ígéretneknincs a házasságkötésre kötelező ereje és az eljegyzés pozitív szabályozása bizonyosvagyoni kérdésekre, kártérítési igényekre redukálódik, de mégis ha azt vesszük alapul,hogy mindenféleképpen a polgári jog keretein belül lehet és kell megítélni a jegyes felekegymás irányába tett jognyilatkozatainak következményeit, akkor végképp nincs akadályaannak, hogy a klasszikusan a házassági jogot kiegészítő eljegyzés intézménye azegységes magánjogi szabályozásba bekerüljön. A jegyesség ilyen nem túlterjeszkedő, minimálisszabályozása lehetne – az 1894. évi házassági törvényünk mintájára 33 – az eljegy-30 Vö.: Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései. Budapest, 2006, 71-72.31 Ld.: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, 1991, 408-409.32 A korábban hatályos (1917-es) CIC a házassági ígérethez írásbeli alakot követelt meg, továbbá érvényességi feltétel volt,hogy azt a jegyeseknek a plébános vagy helyi ordinarius, avagy két tanú előtt kössék (1017. kán.).33 Ld.: az új Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz – 2008. október 27-én – beterjesztettT/5949/117. számú módosító javaslatot, amely a Ht. szabályozásának egy az egyben történő átvételét célozta.
<strong>2011.</strong> <strong>6.</strong> SZÁM34zés nemleges joghatásának (a házasság kikényszerítése tilalmának), valamint az eljegyzésmegszűnéséhez kötött pozitív vagyonjogi következményeknek (jegyajándék visszakövetelésijog, megtérítési –, kártérítési igény) és az ehhez kapcsolódó érvényesíthetőségi korlátoknakdeklarálása.dr. Rádonyi DénesközjegyzőhelyettesFelhasznált irodalom:Roszner Ervin: Régi magyar házassági jog. Budapest, 1887, 14-65.o., 131-15<strong>6.</strong>o.Simon Zsigmond: A régi magyar házassági jog általános jellemzése, Kálmán király házassági törvényéig. (Altorjay Sándorjogtörténeti szemináriumának kiadványai). Eger, 1918, 6-11.o.Hanuy Ferenc: Jegyesség- és házasságkötési forma kifejlődése a Ne temere decretumig. Budapest, 1912, 3-18.o., 207-223.o.Csordás Eörs: Valláskülönbség kérdése a három monoteista világvallásban. Doktori disszertáció. Budapest, 2009, 55-64.o.Földi András-Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, 1996, 246-247.o., 254-255.o.Jancsó György: A magyar házassági és házastársi öröklési jog. Budapest, 1901, 4-21.o., 634-641.o.Raffay Ferencz: A magyar házassági jog: 1894. évi XXXI. törvényczikk. Budapest, 1902, 26-31.o.Nizsalovszky Endre: A család jogi rendjének alapjai. Budapest, 1963, 73-74.o., 175-17<strong>6.</strong>o., 365.o.Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest-Pécs, 2002, 35-37.o., 302-305.o.Jobbágyi Gábor: Családi jog. Miskolc, 1999, 54-5<strong>6.</strong>o.Csiky Ottó-Filó Erika: <strong>Magyar</strong> családjog. Budapest, 2003, 44-4<strong>6.</strong>o.Csűri Éva Katalin: A házasági vagyonjog gyakorlati kérdései. Budapest, 2006, 71-72.o.Kőrös István szerk.: A családjog kézikönyve I. kötet. Budapest, 2007, 20-21.o.Sipos István: A katholikus házasságjog rendszere. Pécs, 1928, 40-49.o.Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, 1991, 408-409.o.