Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 6. SZÁM28A szabad akaratelhatározáson alapuló házasság természetével és lényegével egyeztethetőössze, hogy az azt megelőző házassági ígéret alapján, az sem keresettel, 16 sem egyébannak megkötését biztosító kikötéssel (pl. kötbérrel) nem kényszeríthető ki. 17 Az ilyensemmis kikötés nemcsak hogy az ígért teljesítésre nem kötelez, de a már eszközölt teljesítésneka visszakövetelése sem kizárt – így az eredeti állapotba való visszahelyezésnekvan helye. Az eljegyzésnek ezen negatív hatályából következik, hogy a jegyesek szabadonvisszaléphetnek az eljegyzéstől, sőt egymásután többször, illetve egy időben többekkel iseljegyezhetik magukat, hiszen az eljegyzés nem minősül házassági akadálynak.A jegyesség csak két különnemű személy között jöhet létre, lévén, hogy a kölcsönösígéret házasságkötésre vonatkozik. Az akaratnyilvánító képesség hiánya miatt nem jegyezhetiel magát a cselekvőképtelen személy, továbbá nem jegyezhetik el egymást azok,akik között az eljegyzés megkötésekor már el nem hárítható házassági akadály állt fenn.Nem jegyezheti el magát, aki érvényes házassági kötelékben él. A korlátolt cselekvőképességűekeljegyzése is érvényes, kivéve a házasság meg nem kötése esetére esetleg beállókártérítési kötelezettséget, de csak a törvényes képviselő beleegyezésének hiányában. 18Az általános szerződéskötési szabályok mentén vizsgált eljegyzés, mint nem alakszerűjogügylet, létrejöhet szóban, de akár írásban is, tanúk előtt, vagy tanúk nélkül, a jegyesekegyüttes jelenlétében, de akár meghatalmazás útján is. A kényszer, a tévedés vagymegtévesztés kizárják az eljegyzés érvényességét. A házassági ígéretnek kölcsönösnekkell lennie, ezáltal nem jön létre az eljegyzés, ha csupán az egyik fél ígér házasságot. Azeljegyzés, vagy annak megszűnése függhet feltételnek, vagy időpontnak bekövetkeztétőlis. Itt kell kihangsúlyozni, hogy bár az eljegyzés nincs alakszerűségekhez kötve, azonbanaz 1874:XXXV. tc. (A királyi közjegyzőkről) módosításáról és kiegészítéséről szóló 1886.évi VII. törvénycikk szerint a jegyesek egymás irányába tett, az ő vagyonjogi viszonyaikatrendező jogügyletek, különösen a jegyes ingatlanának tulajdonjogát, vagy „haszonvételét”bármilyen jogcímen visszterhesen átruházó szerződések, illetve az egymás közöttiajándékozások esetében ugyanúgy ingatlanokra általában, de ingókra is, amennyiben azajándéktárgyat nem adták át, 19 továbbá az egymást meghatalmazó nyilatkozataik érvényességéhezközjegyzői okiratba foglalás volt szükséges. 20A jegyesség megszűnik, ha a bontó feltétel beáll, ha a kikötött határidő letelik, haa jegyesek a házasságot megkötik, ha az egyik jegyes meghal, vagy holttá nyilvánítják,illetőleg, ha mindkét jegyes kölcsönösen visszalép, avagy csak egyoldalúan az egyik félaz eljegyzéstől eláll.Az eljegyzés megszűnése csak vagyonjogi joghatással bírhat. Pozitív hatálya az eljegyzésnekcsak annyiban van, hogy abból kártérítési és jegyajándék visszaadási kötele-16 Ld.: Ht. 1. §.17 Ld.: Ht. 2. §.18 Ld.: Ht. 3. §.19 Ld.: 1886. évi VII. törvénycikk 22. §.20 Ld.: 1886. évi VII. törvénycikk 23. §.