Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 6. SZÁM38ugyanezen törvénykönyv 1322. cikke azt is meghatározza, hogy bizonyos körülményekesetén a magánokirat ugyanolyan bizonyító erővel rendelkezik, mint a közokirat.Ezen ítéletében az Európai Bíróság főként a luxemburgi közjegyző ingatlanfoglalássalkapcsolatos tevékenységét vizsgálta. E tevékenység keretében a közjegyző a bíróságfelügyelete mellet árverést, vagy megállapodás alapján történő értékesítést szervez, és azáltala meghatározott feltételek betartása mellet folytatja le.Luxemburgi nyelv használatát nem lehet előírni. Az Európai Unió tiszteletben tartja anemzeti identitás megőrzését, az adott tagállam nyelvének védelmét a Bíróság értelmezésébenmás eszközökkel is lehet biztosítani, mint a más tagállamok polgárainak kizárásával.A magyar közjegyzőség specifikus viszonyaiMint már említettük, az Európai Bíróság gyakorlatában az egyes foglalkozások keretébenvégzett tevékenységek közhatalom gyakorlásában való részvétele a mérvadó az állampolgárságmegkövetelésének európai joggal való összeegyeztethetőségében, a jogálláskevéssé meghatározó. Ebből következően korlátozott hatással bírnak a magyar közjegyzőségesetében a magyar állampolgárság megkövetelhetőségében a magyar közjegyzőségjogállására vonatkozó alkotmányos rendelkezések, alkotmánybírósági határozatok, tudományosálláspontok, illetve a közjegyzők tevékenységét szabályozó eljárási szabályokjogállásnak határt szabó rendelkezések.A magyar közjegyzők jogállásaEgy a MOKK által készített szakmai anyag értelmében a közjegyző kizárólag jogszabályifelhatalmazás alapján végez az igazságszolgáltatás körébe tartozó hatósági tevékenységet.Ezt az érvelést úgy lenne célszerű módosítani, hogy hangsúlyozzuk a közjegyző diszkrecionálisjogkörrel járó feladatait. A diszkrecionális jogkör alapvető eleme, hogy a jogszabálynem képes teljes pontossággal előre meghatározni a felmerülő helyzeteket, következésképpena diszkrecionális jogkör szükségszerűen magában foglal bizonyos mértékűdöntési jogkört, mérlegelési lehetőséget.A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai már jobban illeszkednek az európai jogrend általmeghatározott kritériumokhoz, hiszen a közhatalmi jelleg megítélésénél már a tevékenységjellegét tartja döntő szempontnak, és nem azt, hogy az adott személy a feladataitmilyen szervezeti keretek között látja el (PK 42. számú állásfoglalás).Ennek ellenére úgy véljük, hogy ezen állásfoglalásával az Legfelsőbb Bíróság az európaijogrend kritériumainál tovább megy – valószínűleg az európai érdeket mindig érvényesítenikívánó Európai Bíróságra jellemző teleologikus értelmezés miatt – azzal, hogy megállapítja,