Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 6. SZÁM54lapítható meg, akkor a PKKB az illetékes. Az eljárást kezdeményező, ha ezt a felveendőbizonyítás, vagy más ok célszerűvé teszi, más bíróság kijelölését kérheti. A jogalkotó ezennem peres eljárásokhoz tehát kizárólagos okokon nyugvó illetékességet rendelt. A holtnaknyilvánítási eljárásban egyesbíró jár el.A jogalkotó tételesen határozza meg az eljárás megindítására jogosultakat is, behatárolvaezzel azon jogalanyok körét, akik igénybe vehetik ezen eljárásokat saját céljaikelérése érdekében. A kérelmezők többen is lehetnek, tekintettel arra, hogy aki az eljáráskérelmezésére jogosult, az a más jogosult által indított eljáráshoz utóbb csatlakozhat.A kérelmezői kör:• az eltűnt házastársa,• örököse,• az ügyész,• a jegyző, valamint a gyámhivatal 14 ,• az akinek az eltűnt holtnak nyilvánításához jogi érdeke fűződik.A halál tényének megállapítására irányuló eljárás kérelmezői köre megegyezik a holtnaknyilvánítási eljárás megindítására jogosultak körével, tekintettel arra, hogy a haláltényének megállapítására irányuló eljárásra a holtnak nyilvánításra irányadó szabályokatkell főszabályként megfelelően alkalmazni, és a jogszabály nem határoz meg eltérést a kételjárás között a kérelmezők köre tekintetében (a fenti felsorolásban az utolsó pontot logikusanúgy kell érteni, hogy: „az akinek a halál tényének megállapításához jogi érdeke fűződik”).A két eljárás közötti különbség a felek vonatkozásában talán ott tapintható, hogyamíg a halál tényének megállapítására irányuló eljárás vitán felül állóan egyoldalú eljárás,addig a holtnak nyilvánítási eljárás kapcsán az egyoldalúság vitatható. Sokak szerint a halálvélelmének megállapítására irányuló holtnak nyilvánítási eljárás valójában kétoldalúeljárás, melynek részese az eltűnt személy is. Ezt támaszthatja alá, hogy a hirdetménytezen eljárásban kézbesíteni kell az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, vagy a részéreesetleg kirendelt ügygondnoknak is. Ezen felül az eltűnt személy mindaddig, amígholtnak nem nyilvánítják, jogképes, azaz az eljárásban félnek tekinthető, jogképességétépp az eljárás eredményeként felállított jogerős megdönthető vélelem szünteti meg.A jogalkotó az eljárás megindulását főszabályként írásbeli kérelemhez köti. A kérelembenfel kell tüntetni az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, melyekből a bíróság illetékességemegállapítható, az eltűnt nevét, születési évét, életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását,az eltűnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, valamint törvényes képviselőjéneknevét és lakását, az eltűnés idejének és körülményeinek tüzetes előadását, a kérelem előterjesztésérevaló jogosultság jogcímét. Ha a megindításra való jogosultság jogi érdekenalapul, ezt elég valószínűsíteni. A He. szerinti hagyatéki eljárásban, ha az eljárás során azderül ki, hogy a hagyatékot eltűnt személynek kell átadni, és a holtnak nyilvánítás feltét-14 a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 173. §