Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYEAnnak ellenére, hogy a 2011. évi CII. törvény hatálya a szabályozott ingatlanbefektetésitevékenységgel foglalkozó nyilvánosan működő részvénytársaságokra terjedki, a törvény a részvénykönyv vezetésére feljogosítható személyek körének bővítéséreirányuló, a Gt-t módosító rendelkezés hatályát nem korlátozta az ingatlanra vonatkozótranzakciókat végző társaságokra. Annak sincs jogi jelentősége, hogy a szabályozottingatlanbefektetési társaság zártkörűen nem működhet. A jövőben ehhez képest ügyvédvagy közjegyző (jogtanácsos, könyvvizsgáló) zártkörűen működő részvénytársaságrészvénykönyvének vezetésére is fölkérhető, valamint az igazgatóság olyan nyilvánosanműködő részvénytársaság részvénykönyvének vezetését is delegálhatja az új szabályokszerint, amely egyáltalán nem foglalkozik ingatlan ügyletekkel.A törvény a jogszabályok közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében módosítottaa közjegyzőkről szóló 1991.évi XLI. törvényt (továbbiakban: közjegyzői törvény).A közjegyzői törvény 1.§ (5) bekezdésének hatályos szövege a következő: „A közjegyzőa gazdasági társaságokról szóló törvény szerint részvénykönyvvezetést is végezhet”.A törvény alkalmazását nem akadályozza, de szakmai szempontból kétségkívül helytelen,hogy a törvényhozó elmulasztott gondoskodni az ügyvédekre, jogtanácsosokra és akönyvvizsgálókra irányadó jogszabályok módosításáról.A részvénykönyv vezetésére jogosultak tekintetében bevezetett új szabályozás gyakorlatilagfölkészülési idő biztosítása nélkül lépett hatályba. A törvényben a szolgáltatásnyújtására följogosított közjegyzőknek (ügyvédeknek, jogtanácsosoknak, könyvvizsgálóknak)mindazonáltal készen kell állniuk arra, hogy a munkájuk iránti keresletet képeseklegyenek kielégíteni. Ehhez nem elegendő a részvénykönyv vezetésére közvetlenülvonatkozó, mindössze néhány paragrafus áttekintése, indokolt, hogy ezek az ismeretek arészvényjogi szabályozás tágabb kontextusába illesztve kerüljenek elsajátításra. Az elemzésa továbbiakban ennek a célnak a teljesítésére tesz kísérletet.5A részvénykönyv fogalma, rendeltetéseA részvénykönyv jogi jelentőségéről a Gt. 202.§ (3) bekezdése és 212.§(1) bekezdése alapjánalkothatunk fogalmat. A 202.§ (3) bekezdése szerint „A részvény átruházása a részvénytársasággalszemben akkor hatályos, és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesijogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték”. A 212.§ (1)bekezdése az „A részvényes jogai és kötelezettségei” címet viselő fejezet élén álló paragrafusbanehhez hozzáfűzi, hogy „A részvényes az e fejezetben meghatározott jogok gyakorlásáraa részvény vagy – a (2)-(3) bekezdésben írtak szerint kiállított – letéti, illetve tulajdonosiigazolás birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult”.A részvénykönyv ehhez képest olyan nyilvántartásként határozható meg, amelynekcélja, hogy hitelesen rögzítse azokat az adatokat, amelyek ismeretében kétséget kizáróan