Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYEAz átruházás jogcímének megváltoztatására pedig a nagy összegű ajándékozási illetékmellett az vezette őket, hogy az I. rendű alperes munkanélkülivé vált és szüksége volt aIII. rendű alperes támogatására.A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtattameg, hogy a 2006. február 2. napján kelt életjáradéki szerződés érvénytelennényilvánítását és a földhivatal megkeresését mellőzte, egyben megállapította, hogy ez aszerződés a felperessel szemben hatálytalan. Kötelezte az I-VI. rendű a1pereseket annaktűrésére, hogy a felperes a jogerős ítéletben megítélt követelése behajtása során B., T.u. 9. szám alatti ingatlannak a III. rendű alperes tulajdonában álló 4/6 hányadrészébőlkielégítést keressen. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.A döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapítottameg. Abból azonban csupán részben vont le helyes jogi következtetést és döntésének indokolásais pontosításra, valamint kiegészítésre szorul.A felperes keresetét elsődlegesen arra alapította, hogy álláspontja szerint a 2005. február14. napján kelt ajándékozási, majd a 2006. február 2. napján helyébe lépő életjáradékiszerződés színlelt, a felek valós szándéka nem az általuk megfogalmazott jogügylet létrehozására,hanem a tulajdonjognak a felperes adósának nevéró1 a III. rendű alperes nevéretörténő átírására irányult.A Ptk. 207. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a színlelt szerződés semmis; hapedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.A törvény idézett rendelkezése által meghatározott színlegesség lényege abban jelölhetőmeg, hogy a felek valódi ügyleti akarata nem áll összhangban az általuk ténylegesenés jogilag releváns formában kifejezésre juttatott szerződési nyilatkozatokkal. Ez a perbeliesetben nem állapítható meg, mert a bizonyítási eljárás adatai egybehangzóan azttámasztották alá, hogy a keresettel támadott szerződésekkel kapcsolatban az alperesekügyleti szándéka egységesen fennállt és összhangban volt az általuk kifejezésre juttatottnyilatkozatokkal. Ennek megfelelően mindhárom alperes közös és egybehangzó akarataátfogta az I. és II. rendű alperesek tulajdoni hányadának a III. rendű alperes részére történőátruházásának szándékát, ezért az színleltnek tekinthető nem volt.A Ptk. 203. § (1) bekezdése értelmében azonban az a szerződés, amellyel harmadikszemély igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személyirányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésbőlingyenes előny származott.A Ptk. 203. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha valaki hozzátartozójával vagy olyanjogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyása áll fenn, továbbá ha a jogiszemély a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával kötilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsakvélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetesvagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötéseesetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.71