Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 6. SZÁM46cselekményével nem foszthatja meg a jogszerzéstől. Bár a törvény a magzat feltételes jogképességébőleredő jogalanyiságát, és e jogalanyiságából származó jogait védeni rendeli(vö.: méhmagzat részére gyámi jogkörrel rendelkező kirendelt gondnok 3 ) álláspontomszerint ez kevés, és indokolt lenne, ha a törvény külön nevesített esetként szabályozvaés szankcionálva a méhmagzatot a jogszerzéstől megfosztó magatartást bizonyítottan amegfosztás szándékával tanúsító személyt e magatartására tekintettel kizárná az öröklésből,sőt köteles részétől is megfosztaná. A fogantatás keletkezésének időpontjakénta törvény az élve születéstől visszafelé számított háromszázadik napot határozza meg.Vélelmet állít fel tehát, mely vélelem megdönthető (praesumptio iuris). A vélelem megdöntéseés az ellenkező bizonyítása leginkább orvosi kérdés, bizonyítania annak kell, akia vélelem szerinti fogantatási időpontot vitatja. 4Az ember jogképességének terjedelme és korlátozásának tilalma 5A jogképesség fő szabály szerint az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezetheztartozásra tekintet nélkül egyenlő. A hátrányos megkülönböztetés tilos. Anemi egyenlőség azt jelenti, hogy a törvény a jogalanyiság szempontjából nem teszkülönbséget a férfiak és a nők között, azaz az ember akár nő, akár férfi: jogalanynakszámít. Bizonyos jogviszonyoknál persze a különneműségnek van jelentősége, mertaz adott jogviszony létrejöttéhez különneműséget ír elő a törvény vagy más jogszabály(házasság), ezen feltétel azonban csak az adott jogviszonyban való jogalanyiságfeltétele és csak e szempontból bír jelentőséggel. Nem tehető különbség az emberekközött jogképesség szempontjából a tekintetben sem, hogy mely biológiai rasszhoz(faj) tartozik, vagy egy adott nemzet államán belül más nemzethez (nemzetiség) tartozónakvallja magát, illetve, hogy lelkiismereti és vallásszabadsága mely egyházhoz(felekezet) való tartozásban fejeződik ki, vagy nem hívő. A jogképesség általánosságaazt fejezi ki, hogy a magyar jog nem ismer olyan megkülönböztetést, amely az emberekközött a jogképesség szempontjából bármiféle jelentőséggel bírna. A jogképességegyenlőségének jelentése kettős: egyrészt azt jelenti, hogy a jogképesség minden emberrekiterjed, másrészt azt is, hogy minden emberre egyenlő mértékben terjed ki.A jogképesség általános, egyenlő és feltétlen (kivéve a méhmagzat jogképességét,amely általános, egyenlő és feltételes). A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalúnyilatkozat semmis.A halál az ember általános, egyenlő és (kivéve a magzati halált) feltétlen jogképességétszünteti meg.3 Ptk. 10. §4 A Polgári Törvénykönyv magyarázata alapján (szerkesztette: Gellért György, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest1999.).5 Ptk. 8. § (1) – (3)