KözjegyzÅk közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos KözjegyzÅi ...
KözjegyzÅk közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos KözjegyzÅi ...
KözjegyzÅk közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos KözjegyzÅi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE„Sponsalia longa ?” – avagy azeljegyzés (jegyesség) lehetségesjoghatásai a magyar jogban21I. BevezetésA házasság, mint alapvető családi jogviszony, természete szerint a nemek különbözőségénés azok „fizikai és pszichológiai komplementaritásán alapuló” 1 tartós – egész életreszóló kapcsolatot feltételező – szövetség, mely a különböző nemű házastársak közösségéreés javára, valamint utódok nemzésére és nevelésére van rendelve.A modern fogyasztói társadalmakban jellemző tendencia a házasulási hajlandóságcsökkenése és az élettársi kapcsolat, mint egyre inkább elterjedő együttélési forma,térhódítása. Általában a párkapcsolatok egyre változatosabbak lettek, a tradicionális éskonform házasságtól, az élettársi viszonyon át a látogató együttélésig léteznek, ugyanakkora házasság intézménye is jelentősen átformálódott. A korábbi, hagyományosformá(k)tól eltérően manapság a lazább, társulás jellegű házasság a jellemző, melybenmár a felek rövid távú és gyorsan változó igényei a meghatározóak, és az így lényegesenbomlékonyabb, mint a korábbi házassági modellek. A társadalmi és demográfiai átalakulásnak,valamint ehhez kapcsolódóan a modern nemi szerepfelfogásnak következménye atartós párkapcsolatok manapság jellemző instabilitása, mely természetesen hatással van acsaládalapításra, a gyermekvállalásra is.Ebben az átalakulási folyamatban az élettársi kapcsolat funkcióját tekintve, az egyrekevésbé működik „próbaházasságként”, sokkal inkább a házasság alternatívája lett, azértis, mert az újabb felfogás szerint az ilyen együttélés csekély mértékben különbözik aházasságtól.A fenti jelenségre - a társadalmi-kulturális változások nyomására – az addig semlegesjogrendszerek, jogalkotási válaszokat is adtak, amennyiben a jogalkalmazási tapasztalatok(családvédelmi igények) alapján kodifikációs kényszer lett többletjogokat biztosítaniaz élettársi viszonyban élők számára, így a magyar családjogi szabályozás is ezen a kényszerpályánmozog. 21 Kuminecz Géza: Katolikus házasságjog. Budapest, 2002, 38.2 Ld. a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló jogi szabályozást (2009. évi XXIX. tv.), mely az azonos neműek számára aházassági kötelékben élőkével majdnem azonos jogokat biztosít.