Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 6. SZÁM76teni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonáravonatkozik. A (2) bekezdése értelmében bármelyik házastársnak a vagyonközösségfennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét – idenem tartozó kivételektől eltekintve – a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnekkell tekinteni. A (3) bekezdése kimondja, hogy az előbbi rendelkezések alapján a másikházastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben aközös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn, míg a (4) bekezdése úgy rendelkezik hogy aházastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársatterheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső résszel felel.A II. rendű alperesnek, mint a bt. kültagjának a felelőssége a Gt. 101. § (1) bekezdésénekfőszabálya szerint kizárólag a társasággal szemben áll fenn és csak a vagyonibetétjének a szolgáltatására terjed ki, nem felelős viszont a Bt. tartozásaiért a társasághitelezőivel, többek között tehát a felperessel szemben. A beltag I. rendű alperes házastársakéntazonban a II. rendű alperest a Csjt. 30. § (1) bekezdése alapján az I. rendűalperesnek a vele közösen megkötött társasági szerződésen alapuló tartozásaiért – többekközött tehát a Bt. társaság hitelezőivel szemben fennálló valamennyi tartozásáért– a közös vagyon reá eső részére korlátozott, járulékos jellegű és az I. rendű alperesselegyetemleges felelősség terheli.A Legfelsőbb Bíróság ugyanis több eseti döntésében is rámutatott már arra, hogy azegyik házastárs kültagi és a másik házastárs beltagi részvételével működő (ún. házaspári)betéti társaság esetén a házasfeleknek, mint társasági tagoknak a társaság tartozásaiértvaló felelőssége a Gt. szabályai szerint a tagi minőségüktől függően alakul és a teljesmagánvagyonukra korlátlanul kiterjed, házastársakként azonban a másik fél tartozásaiért– a társasági tagsági viszonyuk alapján keletkezett tartozásokat is beleértve – a Csjt. 30. §alapján mindkettejüket a közös vagyon reá eső része erejére korlátozott, egymással egyetemleges,járulékos jellegű felelősség is terheli a társaság hitelezőivel szemben. Minthogypedig a kéttagú ún. házaspári bt. esetében a kültag házastársnak ez a felelőssége – a nemtag (másik) házastársétól eltérően – nem a visszterhes jellegű társasági szerződés beltagházastárs általi megkötéséhez való, a Csjt. 30. § (2) bekezdése által vélelmezett, hanem – atársasági szerződés megkötésében való részvétele folytán – a hivatkozott § (1) bekezdéseszerinti tényleges hozzájárulásán alapul, nincs helye a hozzájárulás törvényes vélelmemegdöntésének sem (BH 2006/82.).3. Téves az alpereseknek az a felülvizsgálati érvelése, hogy a perbeli szerződések fedezetelvonójellege és a felperessel szembeni relatív hatálytalansága megállapításának azegyüttes feltételei nem állnak fenn.A Ptk. 203. § (1) bekezdése értelmében pedig az a szerződés, amellyel harmadik személyigényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személyirányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésbőlingyenes előny származott.