Közjegyzők közlönye 2011. 6. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 6. SZÁM30A házasságkötést számos esetben, de nem kötelezően és nem szükségképpen előzimeg a jegyesség, amennyiben azonban létesül, természeténél fogva meg kell előznie aházasságot.A kifejezett házasságkötési ígéretből azonban nem keletkezik kötelezettség a házasságmegkötésére, így vitatott a jogi természete. Az eljegyzést szerződésnek tekintők akölcsönös akaratnyilvánításra helyezik a hangsúlyt, és ha az nem is nem váltja ki a szerződésekrejellemző (igenleges) joghatást, de jogi következmények fűződnek hozzá. Megítélhetőakár úgy is, mint egy sajátos pactum de contrahendo, mely azonban a szerződés(házasság) megkötésére mégsem kötelez.A szerződési jelleget tagadó elmélet szerint, mivel a kölcsönösen megtett ígéret jogieszközzel (közvetlenül keresettel vagy közvetve kötbérrel, egyéb kikötéssel) nem kényszeríthetőki, jogügyletet nem, csak ténybeli kapcsolatot keletkeztet, amely azonban jogilagreleváns, tehát az eljegyzés jogi tény.Vitathatatlan tehát, hogy a jegyesség jogok és kötelezettségek magánjogi kerete lehet ésa polgári jog szabályai alapján kell megítélni a jegyesi viszonyra tekintettel a jegyesek egymásirányába tanúsított magatartásainak joghatásait. Ilyen joghatás, hogy a jegyeseket egymás –nem közeli – hozzátartozójának kell tekinteni (és nem csak a polgári jog szerint), a hozzátartozóikapcsolatnak pedig mind az anyagi –, mind pedig az eljárásjogban jelentősége van.A jegyesek, illetve családtagjaik jellemzően vagyoni beruházásokat tesznek (pl. azesküvő előkészítése kapcsán, a hozományra vonatkozóan), megteremtik a majdani közöséletük lényeges feltételeit, tehát vagyoni kapcsolat létesül közöttük.Vagyonjogi szempontból Nizsalovszky Endre szerint, ha a házasság létrejön a házasságivagyonjogi rend a jegyesség idejére is kisugárzik, így megengedhető, hogy a házastársaka jegyesség idején közös célra megszerzett vagyontárgyakat közös vagyonnányilvánítsák, vagy a jegyeseket megajándékozó a közös vagyont gyarapíthassa. 25 A jelenlegibírói gyakorlat alapján csak a házasságot megelőző életközösség ideje alatt szerzettvagyon tartozhat a házastársi vagyonközösségbe, emellett azonban a jegyeseknek (házasulóknak)hatályos jogunk megengedi, hogy házassági vagyonjogi szerződést kössenek ésnincs akadálya, hogy a jegyesség idején szerzett vagyontárgyak vonatkozásában is megállapodjanakés azokat közös vagyonná tegyék.A jegyesség felbomlása, illetve felbontása ugyancsak hatással lehet a jegyesek közöttmegkötött jogügyletek, jegyességhez kapcsolódó nyilatkozatok jogkövetkezményeire. Azegyik fél által adott szokásos mértéket meghaladó (jegy)ajándék visszakövetelhető a megajándékozottmásik féltől, ha annak mindkét fél által ismert indítéka a tervezett házasságvolt és a házasságkötés meghiúsult.Tipikus az ún. bíztatási kárnak a jegyességre alkalmazása: ha az eljegyzés felbontásábólvalakit önhibáján kívül – akár vagyoni, akár nem vagyoni – kár ért, polgári jogunkalapján kártalanításért folyamodhat, az utaló magatartásért való felelősség címén.25 Nizsalovszky Endre: A család jogi rendjének alapjai. Budapest, 1963, 73.