Itt - Országos Egészségfejlesztési Intézet

Az Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól1995-ben indult azzal a céllal, hogy a fiatalok fogyasztási szokásairól rendszeresen –4 évenként – ismétlődő, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokatgyűjtsön. A program legfontosabb hosszú távú célja, a fiatalok fogyasztásiszokásaiban bekövetkezett változások mérése, az országonként eltérő trendekösszehasonlítása. Az első adatfelvételre 1995-ben került sor 26 európai országrészvételével. A 1999. évi második adatfelvételben 30 európai ország vett részt, a2003. évi adatfelvétel pedig már csaknem valamennyi (35) európai országrészvételével történt. 2007-ben került sor a kutatássorozat negyedik hullámára.Ennek a kutatásnak az eredményei nemzetközi szakmai körökben elismertek és atémával foglalkozó nemzetközi szervezetek is kimagasló jelentőségűnek tartották.Valamennyi ESPAD-kutatás a The Swedish Council for Information on Alcohol andOther Drugs (CAN) szervezésében az Európa Tanács Pompidou Csoportja, valaminta European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) eszmeitámogatásával készült. Valamennyi magyarországi kutatás a Budapesti CorvinusEgyetemen készült, a kutatásokat az OTKA, valamint az Egészségügyi Minisztérium,ISM, ICSSZEM finanszírozta.A 2007. évi kutatás célja elsősorban az volt, hogy továbbra is nyomon kövesse arendszerváltás utáni Magyarországon a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztásiszokásaiban bekövetkező változásokat, értelmezze, vizsgálja a fiatalokvéleményében, droggal és alkohollal kapcsolatos attitűdjében, értékeibenbekövetkezett változásokat, a drog- és az alkoholfogyasztás indítékait, elemezze ésértelmezze a leginkább veszélyeztetettek szocio-demográfiai jellemzőit.Az eredmények megtekinthetők:http://www.echosurvey.hu/_user/downloads/espad/espad07.HBSC 2 (Health Behaviour in School-aged Children)Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi kutatás egy olyankeresztmetszeti vizsgálat, amelyre négyévenként kerül sor az európai országok nagyrészében, valamint Kanadában, az Egyesült Államokban és Izraelben. A vizsgálatlegfőbb célja, hogy a fiatalok egészségét annak kontextusában vizsgálja, ezért akülönböző egészségi és egészségmagatartási indikátorok mellett nagy hangsúlythelyez a különböző szocializációs színterek, így a család, a kortárscsoport, az iskola,a szocio-ökonómiai környezet feltérképezésére. A kutatás nemzetközi jellegelehetőséget teremt a szociokulturális összehasonlításra is, mivel társadalmilag éskulturálisan különböző országok fiataljai egészségi állapotának ésegészségmagatartásának azonos feltételekkel és módszerekkel történőösszehasonlítására ad módot.A vizsgálat célja a fiatalok egészségének és egészségmagatartásánakmonitorozásán túl, információkat kínálni a politikai döntéshozatal számára mindnemzeti, mind nemzetközi szinten, továbbá az egészségmagatartás monitorozásasegítségével értékelhető az ország egészségvédő, egészségfejlesztő stratégiájánaksikerét vagy sikertelenségét.A vizsgálati eredmények rámutatnak arra, mely életkori csoportban, mely fiatalokazok, akik egy-egy speciális prevenciós vagy intervenciós program célcsoportjailehetnek, ill. a kutatások eredményei és összefüggései hatékonyabb módszerekkifejlesztéséhez nyújthatnak segítséget. Fontos, hogy a kutatási eredmények2 Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja (Bp. 2007. szerkesztette: Németh Ágnes)13