Itt - Országos Egészségfejlesztési Intézet

családi környezet konfliktusai miatt egyre többen az iskolai időszak végéig problémátjelentenek viselkedésükkel, emiatt a tanárok gyakran érzik magukat eszköztelennek.A középiskolák között – bár egyetértés van a szakmai munka elsődlegességében –különbségek láthatók az elit gimnáziumok és a szakközépiskolák között. Ennek okaaz, hogy a gimnáziumokban céltudatosabb, jobb családi háttérrel rendelkező,kedvezőbb szocio-kulturális közegből érkezett fiatalok tanulnak, míg aszakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban gyakran fontosabb és aktuálisabba rend és fegyelem megteremtése, a közösségi normák kialakítása és készségszintre emelése, (valójában állandó fegyelmezési gondok kísérik végig a tanéveket)mint a szakmai - elsősorban a humán - tárgyak oktatása, ami viszont a szexedukációlehetőségét jelentősen korlátozza. Vagyis sem a tanítás sem a nevelés nemmondható ideálisnak.Mindezekből következik az, hogy a komplex társadalmi előnyök és hátrányok aziskolai szexedukációban is éppúgy jelentkeznek, ahogy az élet minden területén. Aleginkább szükségletekkel jellemezhető fiatalok azokban az iskolákban tanulnak,ahol sem a nevelés sem az oktatás nem mondható ideálisnak, míg a megfelelőcsaládi háttérben szocializálódó fiataloknak van esélye az ideálisabb iskolaiszexedukációra – az egyéni és csoportos képesség és készségfejlesztésre és aszükséges ismeretek megszerzésére. Mindezekből következik, hogy a komplexegészségfejlesztésre elsősorban azokban az iskolákban tanulóknak van esélye, akika legkevésbé szorulnak rá, s azoknak van égető szüksége, amelyek kedvezőtlenműködési feltételek között, deficites családi háttérrel rendelkező diákokat oktatnak,vagy a munkaerőpiacon kedvezőtlen helyzetű szakmákra képeznek fiatalokat.Ami az ismeretek átadását illeti: Más jellegű vizsgálatainkból tudjuk azt, hogy adiákok érdeklődésének középpontjában áll a szexualitás, a hiányos és sokszor tévesismereteiket mégis elegendőnek ítélik. A pedagógusok szerint a diákok 14 éveskorukra már rendelkeznek a legfontosabb ismeretekkel: a nemi szervek felépítésévelés működésével, a hormonális és idegrendszeri sajátosságokkal, de sokkal kevésbé,vagy egyáltalán nem, a fogamzás természetes módjával, a fogamzásgátlással és aszexuális úton terjedő betegségekkel.A humán tárgyak óraszámát kevésnek tartják a tanárok, ráadásul az alaptanterv semtartalmazza azokat a szükséges ismereteket, amelyek a szexedukáció tárgyáhozköthetők, emiatt a tanár döntésére van bízva milyen időtartamban, és milyentematikával foglalkozik az emberi szexualitással. A pedagógusok eszközeimegfelelőnek mondhatók. Akkreditált tanárképző programok elvégzésével bővíthetikeszközeiket és ismereteiket, számtalan komplex egészségfejlesztési ésszexedukációs program közül választhatnak, s segítséget kaphatnak az iskolaegészségügyidolgozóktól is. Az ismeretek növelésének legfőbb akadálya azidőhiány. A tantárgyakban – időnként kereszttantervi formában is – fellelhetőszexualitáshoz kapcsolódó tananyagot elegendőnek ítélik, s tartalmát is jónak látják.Az anatómiai ismeretek mellett a szexuális úton terjedő betegségek, acsaládtervezés és a védekezés is kellő mértékben szerepel a könyvekben. Ugyan évitíz alkalommal az osztályfőnöki órákat is egészségnevelési tematikával kell levezetni,de ennek betartása gyakran akadályokba ütközik. De a pedagógusoktapasztalatukból igazolják, hogy pusztán olvasni vagy hallani az emberiszexualitásról nem elegendő ahhoz, hogy ez interiorizált formában, az aktuális éskésőbbi cselekvésben is megnyilvánuljon. Az eredményes szexedukáció csak7