Itt - Országos Egészségfejlesztési Intézet

Az iskolák s a pedagógusok maguk döntik el, hogy milyen tantárgyakat oktatnak, smaguk választják ki a tankönyveket is. Akár a biológiát, akár az egészségtant, akár akörnyezetismeret tárgyat oktatják – az emberi szexualitás mindegyik tananyagrészeként a tematikában szerepel, s a nyolcadik évfolyam esetében már 3-5 tanóráraterjed ki. Van tankönyv, ahol keretezve, külön (bekeretezett) olvasmánykéntszerepelnek a fogamzásgátló módszerek és a szexuális úton terjedő betegségek, svan olyan, amelyikben önálló óra anyagaként a tanár mondja el. Általános véleményaz, hogy a diákok 14 éves korukra már rendelkeznek a legfontosabb ismeretekkel: anemi szervek felépítésével és működésével, a hormonális és idegrendszerisajátosságokkal, de sokkal kevésbé a fogamzás természetes módjával, afogamzásgátlással és a szexuális úton terjedő betegségekkel.A pedagógusok legnagyobb gondja az iskolai szexedukáció kapcsán areáltantárgyak óraszámának csökkenése. A heti átlagosan másfél óra – akárbiológiáról, akár más komplexebb tematikájú tárgy tanításáról van szó – igen kevés,s nem is látnak esélyt a változtatásra. Az osztályfőnöki órák felhasználása azismeretek bővítésére jól kiegészíti a tananyagot, s valóban gyakran rá iskényszerülnek arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Ötödik-hatodikban főként a társaskapcsolatokról esik szó, hetedik-nyolcadikban pedig a diákok érdeklődésének ésérettségének függvényében a szerelem-párválasztás problémái érdeklik a fiatalokat.Azonban az osztályfőnöki órák tematikájába nem illeszthetők könnyen azegészségnevelési témák, hiszen számtalan más iskolai gond, dolog megbeszélése isfontos – emiatt tényleges teendőik sokasága miatt sokkal kevesebbet foglalkoznak afiatalok pszichoszexuális nevelésével, mint az szükséges lenne. Arra a kérdésre,hogy „Mennyiben függ a témaválasztás a pedagógus beállítottságától, a témafelvetése iránti félelmétől?‖ – a tanárok egyhangúlag állítják, hogy ilyen esetekben aziskola-egészségügyi dolgozókhoz, vagy külső előadóhoz fordulnak segítségért.II./5. Az iskola-egészségügyi dolgozók szerepvállalása aziskolai szexedukációbanA Nemzeti AIDS Stratégiában megjelölt feladatok között szerepel az iskolaegészségügyidolgozók fokozottabb szerepvállalása az iskolai prevencióban, adiákok szexuális nevelésében. A pedagógusokkal szervezett fókusz csoportokban isemlítették a tanárok azt, hogy a legtöbb segítséget az orvosoktól és a védőnőktőlkapják – hiszen munkakörükből fakadó kötelességük az egészségnevelésifeladatokhoz is hozzájárulni az iskolákban. Az orvosok és védőnők minden iskolábanrészt vállaltak elsősorban az osztályfőnöki órák megtartásában, a Stratégiábanmeghatározott többletfeladatuk az, hogy az iskola-egészségügyi dolgozóknak hetikét órában a diákok számára személyes konzultációs lehetőséget kell biztosítanikifejezetten a szexuális élet témakörében. A másfél évvel ezelőtt elfogadott Stratégiae pontjának végrehajtásáról ugyancsak érdeklődtünk néhány iskolában a diákoktól, apedagógusoktól és a védőnőktől. Általános vélemény az, hogy a védőnők szerepe aziskola életében egyre nő, több időt töltenek az iskolákban, mint évekkel ezelőtt.Ennek adminisztratív vagy rendeleti okát a pedagógusok, iskolaigazgatók nemismerik, de kedvező változásként élik meg. Az AIDS Stratégiából fakadó17