letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

14 BRASSAI LÁSZLÓ – PIKÓ BETTINARoberts et al., 2007). A testmozgás előfordulása nagyobb a fiúk körében, de mértékeaz életkorral mindkét nemnél csökkenő tendenciát mutat. Eredményeink egybecsengnekmind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok adataival: a testmozgás előfordulásaés gyakorisága is nagyobb a fiúk körében.A serdülőkori testmozgást befolyásoló tényezők közül vizsgálatunkban a kognitív-kontrollés a családi/kapcsolati tényezőkre összpontosítottunk. Számos keresztmetszetiés longitudinális kutatási eredmény is azt bizonyítja, hogy a serdülőkoriegészségpreventív magatartásokban – mint amilyen a testmozgás (Haager et al.,2002; Keresztes et al., 2008) és az egészséges táplálkozás (Dixon et al., 2003; Rooset al., 2004) – az interperszonális tényezők szerepe legalább olyan jelentős, mint azintrapszichés tényezőké (Neumark-Sztainer et al., 2003). Bár meg kell jegyezni,hogy a kapcsolati hatások szerepe az életkorral egyre csökken (Strauss et al.,2001). Mintánkban, az általunk vizsgált egyéni és társas változókat figyelembe véve,a rendszeres fizikai aktivitású serdülőket magasfokú énhatékonyság, önkontrollés jövőorientáltság jellemzi, ezenfelül a pszichoszomatikus tünetek előfordulásanáluk alacsonyabb, pszichés közérzetük és életminőségük pedig jobb a csak alkalmifizikai aktivitást végző társaikénál. A családi/kapcsolati változók tekintetében arendszeres testmozgást végző serdülők ellenőrző szülői bánásmódban részesülnek,ugyanakkor elégedettebbek az apától kapott társas támogatással. Mindez az odafigyelő,szabályokat és határokat felállító, de a gyermek szükségleteire reagáló, aktívnevelési mód prioritását emeli ki. Az életkornak a társas hatások csökkenésében tapasztaltszerepe nemcsak a nemzetközi eredmények viszonylatában tapasztalható,hanem mintánkban is beigazolódott. A középiskola alsó és felső évfolyamain tanulódiákok számára a rendszeres testmozgás szempontjából egyaránt meghatározóakmind az egyéni kognitív-szabályozó, mind pedig az egyéni jólléti-mutatók. Jelentősebbéletkorbeli különbségek a családszintű változókban adódnak. Míg a középiskolaalsó évfolyamain tanulóknál az apai és anyai ellenőrző bánásmód, valamint azapai támogatással való elégedettség is a rendszeres testmozgás velejárója, a középiskolafelső évfolyamain tanulóknál csupán az ellenőrző apai bánásmód befolyásamutatható ki.Több vizsgálati eredmény is felhívja a figyelmet arra, hogy az intra- és interperszonálishatások érvényesülésének megítélése differenciáltságot igényel, ugyanisezek nemenként eltérő befolyással vannak a serdülők egészségmagatartására(Russell és Saebel, 1997). Mintánkban a sportolási státuszban kimutatható nemikülönbségek alapján a lányok esetében az egyénszintű, a fiúk esetében pedig a családszintűkapcsolati tényezők szerepe meghatározóbb. Ugyanakkor a rendszerestestmozgást végző fiúkra inkább az ellenőrző, a lányokra pedig az elfogadó szülőibánásmód van hatással. Mindemellett az elégedettség az apai támogatással mind alányokra, mind a fiúkra egyaránt hatással van.Összegzésképpen: a prevenció szempontjából kiemelt figyelmet érdemel a szülőihatások nem és életkor szerinti differenciáltsága. Bár serdülőkorban az apai támogatássalvaló elégedettség mindkét nemnél meghatározó szerepet játszik, a rend-