letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

Vállalkozók és bűnelkövetők kockázatvállalási stratégiái 77Palich és Bagby (1995) vállalkozókkal végzett vizsgálatai abból indulnak ki,hogy a vállalkozók nagyon sokféleképpen viselkedhetnek: egyesek megragadják alehetőségeket, mások megrettennek a kockázattól, egyesek virágzó üzleteket visznek,mások tönkremennek. A szerzők a szerintük eredménytelen személyiségvonásokvizsgálata helyett a kognitív megközelítést javasolják. Vizsgálataikban különbözőüzleti szcenáriókról kellet véleményt formálnia vállalkozóknak és nemvállalkozóknak. A különbséget a helyzet kategorizálásában találták meg a szerzők:a vállalkozók pozitívabbnak látták, inkább az erősségeket, mint a gyengeségeket,inkább a lehetőségeket, mint a fenyegetéseket, inkább az előrelépés, mint a bukásszínterét fedezték fel ezekben a helyzetekben. A kockázatvállalási hajlandóság különbségeitazonban nem tapasztaltákForlani és Mullins (2000) arról panaszkodnak, hogy a kockázatvállalás fontosságaellenére viszonylag kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a kockázatos viselkedéskülönböző összetevői, azaz a kockázatpercepció (mekkorának látja egy személyaz adott veszélyt), a várt eredmény (a nyereség, illetve a veszteség nagysága),a valószínűség (az esemény bekövetkezésének esélyei) és a kockázatvállalási hajlandósághogyan befolyásolják a viselkedést. Vizsgálatukban a vállalkozók hipotetikusüzletet értékeltek. Azt találták, hogy a megkérdezettek hajlandóak voltak a nagyobbkockázat vállalására, ha a helyzet elég nagy nyereménnyel kecsegtetett (öszszesennégyféle invesztálás között lehetett választani: egy nagyobb és egy kisebbpénzösszeget kockáztató üzlet, melyekhez a siker nagyobb vagy kisebb valószínűségetársult). A nagy kockázatvállalás azonban csak a pénzösszegre vonatkozott, a válaszadókkerülték a nagy bizonytalanságú helyzeteket. Nemcsak a kockázat maga,de annak eltérő percepciója és az egyének kockázatvállalási hajlandósága is befolyásoltaviselkedésüket. A kockázatvállalási hajlam a percepcióra nem, a választásraazonban hatást gyakorolt. Shapira (1995) eredményei szerint a vállalatvezetők főlega nyereség nagyságára koncentrálnak, miközben elhanyagolják a valószínűségeket.Jónéhány kutatás és az arra épülő elmélet a kockázatvállalást a bűnözői viselkedésegyik fontos alkotóelemeként azonosította. Gottfredson és Hirschi (1990) elméletébena bűnözői viselkedés és a gyenge önkontroll kapcsolatát bizonyította, az önkontrollösszetevői között fontos helyet foglalt el a kockázatvállalás. Grasmick et al.(1993), Romero et al. (2003) az önkontrollt többdimenziós konstrukciónak tekintették,amelynek vezető faktora az impulzív kockázatkeresés volt. Farrington (1995)40 évet átölelő longitudinális vizsgálatára épülő elméletének egyik kulcsmomentumaa bűntettet megelőző döntéshozatal, amely a közgazdaságtanból jól ismert költséghaszonelemzés alapján történik, vagyis, ha a várható haszon nagyobb, mint a költség(lebukás), akkor a bűncselekmény nagy valószínűséggel létrejön. Természetesenmind a haszon, mind a költség megítélése szubjektív, nagymértékben függ azelkövető személyiségétől, értékeitől, attitűdjétől, előző tapasztalataitól és az adotthelyzettől. Így a pozitív döntésben mindig nagy kockázatot vállal a bűnelkövető.Az erőszakos bűnözők kétféle szempontból is kockázatvállalók: egyrészt a bűncselekménymaga kockázattal jár (a megtámadott személy vagy az odaérkezett hatóság