letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

Vállalkozók és bűnelkövetők kockázatvállalási stratégiái 95zettjeink nem kerülték a kockázatvállalást, és a nagy bizonytalanságú veszteségeshelyzetekben, melyet az előbbi szerzők nem vizsgáltak, egyenesen kockázatvállalóknak,és nem kockázatkerülőknek bizonyultak. A vállalkozók tehát jól el tudtákviselni a nagyfokú bizonytalanságot az általunk vizsgált fogadási helyzetben.Az elítéltek kockázatvállalásának jellemzésére azt emelhetjük ki az eredményekből,hogy kockázatvállalásuk általános szintje magasabb, mint a többi csoportoké,és a bizonytalan helyzetekben nagyobb kockázatot vállalnak, mint a másikkét csoport. Az összes veszteséges helyzetben nagyobb kockázatot vállalnak, minta nyereséges helyzetekben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ebben acsoportban a helyzetek közötti különbségtétel igen hangsúlyos: a két kategória(nyerés esetén biztonságosabb, vesztés esetén kockázatvállalóbb megoldások) menténhalad. A másik két csoporttal ellentétben nem félnek a kis valószínűséggel bekövetkező,ugyanakkor igen a nagy veszteségtől. Intuitív stratégiájuk valószínűlega kockázatos alternatíva nyereségének figyelembevételére terjed ki. Tehát ez a kutatásis igazolta az elítéltek magasabb kockázatvállalási hajlandóságát, úgy tűnik ezaz életstratégiájuk fontos része, ami nem meglepő, mivel életük nagy részét olyanveszélyes helyeken töltik el, mint a külvárosok, szegénynegyedek lakó és szórakozóhelyei,börtönök, a bűncselekmények végrehajtásának helyszínei. Ebben az élettérbennem lehet nem „veszélyesen” élni, naponta és óránként kockázatot kell vállalniuka fennmaradás érdekében. Úgy tűnik ebben a világban más a szocializáció,amely a kockázatvállalási stratégiát kialakítja. A kisebb, de biztosabb nyereség elérésemotiválja őket, nem várnak mindenáron a nagy „fogásra”, ugyanakkor ebbenaz életmódban benne van a bukás lehetősége, amely sokszor be is következik,alulmaradás egy verekedésben, vagy tetten érik egy betörésben. Ezt a veszteségetnem akarják mindenáron, nagy kockázatvállalással elkerülni, elfogadják, ha vesztettek,a börtönbüntetés számukra nem jelent tragikus helyzetet, hozzátartozik amindennapi életükhöz, a környezetük, hozzátartozóik is elfogadják azt.Ha Slovic és munkatársai (2002) vizsgálataival vetjük össze eredményeinket,akkor arra kellett számítanunk, hogy – mivel csak hipotetikus helyzeteket kínáltunk,így tulajdonképpen preferenciára vonatkozó ítéleteket kértünk, és nem kellettpénzbeli fogadásokat kötni – a nyereséges helyzetekben azt az alternatívát kellettvolna választaniuk a megkérdezetteknek, ahol nagy valószínűséggel kis összegetlehetett nyerni. Az affektív heurisztika ugyanis – mint rámutattunk – ezekben ahelyzetekben a valószínűségeknek ad nagyobb súlyt az ítéletek kialakításakor. Ezvalóban jellemző volt a főiskolásokra és az elítéltekre, de nem a vállalkozókra. Haazt feltételezzük Lopez (1993) nyomán, hogy a vállalkozókat a lehetőségek felismeréseés a siker motívuma hajtja, akkor az affektív heurisztika működése azteredményezi, hogy a nagy tét emocionális értéke számukra olyan jelentős, hogy figyelmükefelé fordul, vonzerejét nem csökkenti a valószínűség kis értéke sem. Atét jelentősége a veszteséges helyzetekben is megfigyelhető: a kudarc negatív emocionálisértékkel bír, a nagy veszteség lehetősége megint csak háttérbe szorítja avalószínűségek szerepét. Az affektív reakciók egyéni különbségeinek kockázatvál-