letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

Iskolai teljesítményproblémák és szomatikus panaszok közötti kapcsolat … 41kel való jó kapcsolat (problémáit meg tudja beszélni szüleivel, szülei segítik az iskolaiproblémáiban) és az önmagával való elégedettség (saját külső elfogadása,önbizalom, pozitív önértékelés) (N. Kollár, 2001).Az egészséges, ép struktúrájú családból származó gyerekek körében ritkábbanfordulnak elő szomatikus tünetek. Ugyancsak erős befolyásoló tényező a kortárscsoporttalvaló kapcsolat, a befogadottság és az elfogadottság érzése. Lányoknál apedagógustól származó támogatás csökkentette a pszichoszomatikus tünetek rizikóját,a társaktól jövő támogatás pedig mindkét nemnél csökkentette a tünetek előfordulását,de fiúknál ez kifejezettebb volt. (Campo et al., 1999).Tanulmányi eredmény összefüggése az egészségi állapottalEbben a témakörben folytatott vizsgálatok számának szűkössége mutatja, hogye terület vizsgálata kevésbé kutatott, pedig az elhúzódó iskolai stressznek hosszútávú következményei lehetnek a tanuló egészészségére, életben való boldogulására,beválására nézve.Felmérések szerint a tanulók 86%-a fontosnak tartja az iskolát, és az iskolávalkapcsolatban a legkomolyabb problémának a tanulók gyenge tanulmányi eredményüketemlítették. Mivel a tanulók az iskolát, illetve iskolai eredményüket fontosnaktartják, érthető, hogy a gyenge iskolai teljesítmény összefüggésben áll a pszichoszomatikuskövetkezményekkel, így a fejfájással, idegességgel, koncentrációsnehézségekkel, agresszív viselkedéssel, és ennek következtében a fiatalkori bűnözéssel(Hurrelmann, 1990).Vermeil (1987) francia diákok vizsgálata során a jó és a rossz tanulmányi eredményűtanulók közt jelentős különbségeket talált a napirend rendezettsége és agyerekek tüneteinek gyakorisága szempontjából. A jó tanulókat az étkezés, alvás,tanulás rendszeressége szempontjából kedvezőbb szokások, igényesebb szabadidőeltöltés és kevesebb alvászavar jellemezte.Magyar iskolás gyerekek és egyetemisták egészségmagatartásának és életmódjánakvizsgálata során helytelen tanulási és napirendbeli szokásokat, a legutóbbivizsgálatok aggasztó egészségi problémákat és életmódbeli szokásokat tártak fel.N. Kollár (2001) vizsgálatai szerint a pszichoszomatikus tünetek száma a 3. osztálybajáróknál összefügg a tanulmányi kudarccal. A rossz tanulók közérzete roszszabb,a naponta vagy hetente jelentkező tüneteik száma 2,40; míg a jobb tanulóké1,70 körüli érték. A felsőbb évfolyamokon már nem találtak különbséget a tanulmányieredménytől függően, a 11. osztályban a tünetek száma tovább növekszik,de itt sincs különbség a tanulmányi eredmény szerinti csoportosításban. Végső következtetéseszerint pszichoszomatikus tünetek kialakulását alapvetően nem a képességekvagy a tanulmányi eredmény határozza meg, hanem a leterheltség mértéke.Egy éves norvég longitudinális követő vizsgálat során a négy leggyakoribb testifájdalom (fejfájás, hasfájás, hátfájás, végtagfájdalom) emocionális és viselkedésesvonatkozásait vizsgálták (n=2360) 12–15 éves iskolások körében. Kérdőíves vizsgálataiksorán azt találták, hogy a visszatérő fejfájás a legáltalánosabb panasz a ta-