letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

Az önmagunkra találás helyei … 153repe van a nem tudatos folyamatoknak, a kora gyerekkortól kezdve az egész életútonát (ld. Dúll, 1996). Gyakran nem tudatosul bennünk egyes helyek használataközben, hogy kötődünk egy fizikai helyhez, (pl. a nappalink egy sarkához vagy egyosztályteremhez) és ennek a kötődésnek önmagában is jelentősége van, nemcsak azott megforduló személyekhez (családtagjainkhoz, barátainkhoz) való kötődésünkönkeresztül (ld. Sallay és Dúll, 2006). Hasonlóképp, előfordul, hogy nehéz szavakkalmegválaszolni egy olyan kérdést, mitől érezzük olyan különös jelentőségűnek kertünkvégét vagy öreg autónkat mint fontos helyeket.A környezeti önszabályozás folyamatai és módjai a tudatosság dimenziójánakmint kontinuumnak teljes terjedelmében működnek, attól kezdve, hogy munkavégzésközben kipillantunk az ablakon (jó esetben a zöld növényzetre, tájra vagy kellemes,épített környezetre) egészen odáig, hogy céltudatosan, hosszú utat teszünkmeg egy számunkra különösen kedves vagy jelentős hely eléréséért, ha úgy érezzük,az segít nekünk elérni a kívánt lelki-érzelmi állapotot.Módszertani szempontból különösen izgalmas, milyen eszközökkel lehetségesmegragadni, a tudatba emelni, mérhetővé tenni a környezeti önszabályozás sokszínű,többszörös kölcsönhatásokon alapuló jelenségét. Fiziológiás, reakcióidős éskérdőíves mérésekkel (pl. az ART négy fő dimenziójára alapuló kérdésekkel) számos,fent idézett vizsgálatban sikerült rávilágítani a környezeti önszabályozás háttérmechanizmusairaa kutatók által választott és előzetesen rögzített környezeti ingerekkelkapcsolatban, legyenek azok a laboratóriumban bemutatott fotók, videókvagy irányított terepséta.Az előzetesen rögzített természeti és városi képeket használó elrendezésekkelkapcsolatban több módszertani kérdés is felmerül (Scopelliti és Giuliani, 2004).Egyfelől, a képnézés helyzetében a figyelem inkább irányul a környezet fizikai jellemzőire,és kevésbé a helyen megélt vagy megélhető, regeneráló élményre. Másfelől,a fent említett kutatásokban a képek kiválasztásánál arra törekedtek, hogyminél markánsabb különbség legyen a természeti és városi ingerek között, így azerdei ösvény egy betongarázzsal vagy egy lakóteleppel került párba. Kérdés, hogyhasonló eredményre jutna-e egy olyan vizsgálat, ami monoton természeti környezetekregeneráló hatását hasonlítja össze esztétikus, történelmi városrészekével.A kedvenc helyek kutatása az előre adott ingerekkel szemben a személyek helyválasztásaifelől közelít, és az ott átélt, regeneráló élmény feltárására törekszik kérdőíveseszközökkel. E kutatási irány eredményei is a természeti környezetek elsőbbségétsugallták az épített környezettel szemben a környezeti önszabályozásfolyamatában (bár a lakóhelyek is fontos szerepet kaptak, ld. fent, gyerekek kedvenchelyei közt pedig nem szerepeltek gyakrabban a természeti környezetekKorpela et al. (2001) kutatásában).A rákérdezés módja és a választott mérőeszköz ebben az esetben is befolyásolhatjaaz eredményeket. Scopelliti és Giuliani 2004-es vizsgálatukban fiatal felnőttek,felnőttek és idősek környezeti regenerációjának sajátosságait hasonlították öszsze.Ők ekkor nem a helyekre, hanem a regeneráló élményre kérdeztek rá, és