Családi Kör, 2017. október 5.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
képhistóriák<br />
Van egy ház a tengerentúlon, Kaliforniában,<br />
az amerikai San Diegóban, amely a<br />
magyar irodalomnak különösen kedves. S<br />
azt hiszem, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy<br />
irodalmunk egyik központi helyszíne volt<br />
a múlt század nyolcvanas éveinek végéig.<br />
„A szomszédos templom udvarának kerítésén<br />
tábla, amely figyelmezteti a híveket,<br />
hogy a parkolóhelyre tilos kocsival behajtani,<br />
csak »a püspök és a segédpap parkolhatnak<br />
a kertben«. Jézus Krisztus ezt nem így<br />
gondolta” – jegyezte fel egyszer Márai Sándor,<br />
aki a huszonnyolc évvel ezelőtt, 1989.<br />
február 21-én elkövetett öngyilkosságáig itt<br />
élt, ebben a házban, amelyet Furkó Zoltán<br />
fényképezett le, és felvételét később a Márai<br />
Sándor üzenete című, a Püski Kiadó gondozásában<br />
megjelent kötetében adta közre.<br />
A szerző felidézte könyvében az íróval folytatott<br />
beszélgetésének egyik részletét: „Azt<br />
hiszem, le kell telni a purgatóriumi időnek<br />
minden író halálát követően, míg meg lehet<br />
mondani, mi az, ami megmarad belőle<br />
– fogalmazott az agg Márai. – Halála után<br />
derül ki az emberről, mit akar mondani.”<br />
Purgatóriumi időben<br />
Márai Sándor San Diegó-i otthona a magyar irodalom egyik kiemelkedően<br />
fontos helyszíne volt<br />
San Diego a magyar<br />
irodalmi<br />
áram latoktól és<br />
irányzatoktól kifejezetten<br />
távol<br />
esik, mondhatni,<br />
a perifériájukról is<br />
szinte alig látszik,<br />
mégis úgy lehetett<br />
hosszú időn<br />
át az irodalmi folyamatok<br />
egyik<br />
„kihelyezett” központja,<br />
hogy máig<br />
is azt mérlegeljük,<br />
ebben a purgatóriumi<br />
időben,<br />
hogy mennyit tudunk<br />
felfogni és a<br />
magunk hasznára hajtani abból a nagyszerű<br />
életműből, amelyet írónk hátrahagyott, mielőtt<br />
a zárt ajtók mögött meghúzta volna a<br />
ravaszt. S Márai szavai jutnak majd eszünkbe<br />
akkor is, ha egyszer egy szép napon, jártunkban<br />
s keltünkben eljutunk San Diegóba<br />
Megtaláltuk a kulcs helyét!<br />
A különös üzenet két éve, 2015 nyarán keletkezett<br />
ezt a házat turistaként bolyongva felkeresni.<br />
És egy koszorút hagyunk majd az ajtajánál.<br />
Akárki lakja is manapság ezeket a falakat,<br />
csak remélhetjük, hogy a gesztust ő is<br />
megérti és értékeli majd.<br />
(szpa)<br />
Nem várt sikerrel szerepelt az idén nyáron a Szabad Magyar Szó<br />
internetes felületén, A nap fotója című rovatunkban közreadott felvétel,<br />
amelyet a múlt hónapban lapunkban is bemutattunk (A kulcs<br />
helye, <strong>Családi</strong> <strong>Kör</strong>, <strong>2017.</strong> szeptember 14.), s mint akkor már mondtuk<br />
is, az internetes humor útvesztői kifürkészhetetlenek… Bizony,<br />
hogy azok!<br />
S az internetes humor útvesztőit járjuk most tovább, már csak<br />
azért is, mert még augusztusban jelentkezett szerkesztőségünknél<br />
a fénykép eredeti feltöltője is, aki a világhálón közkinccsé tette ezt<br />
a furcsa kis remeket, s ezért már akkor úgy döntöttünk, hogy még<br />
egy bőrt lehúzunk/lenyúzunk a témáról.<br />
Mint kiderült, a felvétel és a rajta látható különös üzenet két éve,<br />
2015 nyarán keletkezett. Az olvasónktól megkapott újabb fényképen<br />
pedig immár a híressé vált rózsafát is meg tudtuk mutatni, amelynek<br />
tövénél kezdődik a sóder, amely alatt pedig van egy nejlon…<br />
Az „ajtónyitó eszköz” rejtekhelyét így már sokkal egyszerűbb<br />
megtalálni… Немде?<br />
A sajátságosan vajdaságias tikosítással megfogalmazott üzenet<br />
szerepelt nyereményfeladványunkban is, amelyet oromi olvasónk,<br />
Sándor Ibolya így oldott meg: „Figyelem! Arra (ara) az esetre, ha ti(k)<br />
előbb jönnétek (gyünnétek), az ajtónyitó eszköz el van rejtve a rejtekhelyre.<br />
A rejtekhely a következő: a rózsafa mellett, ahol kezdődik<br />
a sóder, van alatta nejlon, oszt a nejlon alatt lesz az ajtónyitó eszköz.<br />
Remélem, tudtok cirillül (tyirilül) mert (mer’) ha nem, nem mész<br />
be. Mi(nk) majd jövünk (gyüvünk) olyan nyolc-kilenc táján. Szevasz!”<br />
A helyes megfejtésért könyvjutalmat kap:<br />
• Kanyó Hajnalka, Kúla;<br />
• Kovács Tibor, Királyhalom;<br />
• Sándor Ibolya, Orom.<br />
Gratulálunk!<br />
Kérjük nyerteseinket, akik még nem tették meg, hogy postacímüket<br />
a könyvek kézbesítéséhez küldjék el a szpray@gmail.com címre.<br />
Bízunk benne, hogy olvasóink is legalább olyan frenetikusan<br />
szórakoztak, mint a felvételünkön látható társaság ezen a kiránduláson,<br />
amelyet – reményeink szerint – örök emlékként őriz meg emlékezetében,<br />
az akkor gyűjtött emlékekkel együtt!<br />
És a rózsafának is hosszú, boldog életet kívánunk!<br />
(szpray)<br />
20 <strong>2017.</strong> <strong>október</strong> <strong>5.</strong>
Change language