Editoriali NN. 77/78 - Osservatorio Letterario

More documents

Recommendations

Info

más az illata. Magyar színek, magyar illatok... az édes szülőhaza illata! Befejezésül hadd idézzem Apolide című versemet — magyar változatban —, melyet eredetileg olasz nyelven írtam, s azt hiszem, hogy hűen kifejez mindent, nem kell megmagyarázni mondanivalóját: Hontalan Mikor valaki mondja: „Szerencsés vagy, két hazád van!” — nem is tudja, mennyire bánt ezen megállapítása... Két haza! Bár ezt mondhatnám! De nem így van — s gyötör a hontalanság. Igaz, kettős az én jogállapotom: magyar s olasz állampolgár vagyok... De Magyarország már csak külföldinek tart engemet, s itt ezen a félszigeten még nem vagyok olasz egyed. Két haza!... De groteszk egy helyzet! Valójában nem vagyok más csak gyökértelen ember: Nem tartozom már a magyarok földjéhez, — s új hazámban Itáliában nem eresztettem gyökeret... Dr. Bonani Tamás-Tarr Melinda» Most pedig a periodikám megalakulási körülményeiről és tevékenységéről szólok, amely most október végén, rövidebb formában, az olasz részben látható képek egy részének illusztrálásával jelent meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 2010es XI. Hungarológiai Évkönyvében, amely a magyar egyetemek hungarológiai műhelyeinek kiadványsorozata: «HUNGAROLÓGIA A NAGYVILÁGBAN: Bemutatkozik az Osservatorio Letterario/ B. Tamás-Tarr Melinda: Egy olaszországi hungarikum: a ferrarai olasz–magyar kulturális és irodalmi folyóirat – hungarológiai aspektusaival». Mivel a kilencvenes évek végéhez érve sem sikerült biztos és állandó állást szereznem, csak rövid lejáratú, alkalmi fordítói, tolmácsolási, nyelvi- és kulturális közvetítői és oktatói megbízatásokat és hogy szellemileg el ne satnyuljak, állandó szellemi munkát biztosítsak magamnak, az újságírást gyakorolhassam, hogy felvételt nyerhessek az olasz újságírók szövetségébe 1997. októberében megalapítottam az Osservatorio Letterario – Ferrara e l’Altrove (röviden O.L.F.A. vagy Osservatorio Letterario) c. kéthavi irodalmi és kulturális folyóiratomat, s ebben a hónapban publikáltam a 22 oldalas első és kísérleti számát, a 2007./0. számot, amely azóta már 99-250 oldal közötti könyvterjedelművé gyarapodott. A 0-1. számok kísérleti számok voltak, a 2. és a 3. szám a «Fantasy» újdonsült ferrarai folyóirat mellékleteként jelent meg, s 1998. április 14-i 98/6-os cégbírósági bejegyzéstől a 4. szám már önálló folyóiratomként jelent meg (ld. az olasz nyelvű részben a képeket). A lapalapítással az is volt célom, hogy legalább, ha más módon is, de tovább folytathassam tanári hivatásom, a magyar-történelem- és olasz oktatómunkámat, ezúton is végezhessem nyelvi- és kulturális közvetítői tevékenységemet, valamint, hogy ne várjam hiába a szerkesztőségektől, kiadóktól kapott üres ígéreteket – amelyek a mai napig sem teljesültek –, hogy hangot adjak mindazon tehetségeknek, akik a hivatalos kánonon kívül állnak... A fent felsorolt motivációk mellett e non-profit, individuális, kereskedelmen kívüli sajtóvállalkozásom létrehozásához ötletet adtak a technikai tényezők is: a nemzetközi és olasz nemzeti pályázatokra készített irodalmi alkotásaimat, cikkeimet, a napilapok és folyóiratok szerkesztőségeibe küldött hozzászólásaimat hagyományos hordozható, mechanikus írógéppel írtam. Hogy éjjel ne zavarjam a családot és a szomszédokat a billentyű-kopogtatással, egy halk villanyírógépet kaptam ajándékba. Csakhogy az eladó elfelejtette közölni, hogy csak alkalmankénti s maximum 20 perces levélírásra alkalmas ez a szerkentyű, nem pedig órákig tartó írásra. Bizony, ezen ismeret hiányában azonnal leégettem a motort, az írógép nem bírta az általam diktált több mint nyolc órás üzemeltetést. Így férjem megajándékozott egy számítógéppel és egy nyomtatóval, majd pedig 1999ben internettel. Az előfizetett irodalmi folyóiratokat lapozgatva, s a számítógépet használva felvillant az a gondolat, hogy tulajdonképpen én is meg tudnék szerkeszteni egy teljes folyóiratot. Ezt a felvillanást hamarosan tett követte: megszületett a kulturális és irodalmi periodikám és folyóiratom 0. kísérleti számának megjelenési hónapjában, egy járási irodalmi rendezvény alkalmából, a hivatalos bemutatására is sor került. Mivel a több mint harminc díj elnyerése miatt nevem ismertté vált – amiről a helyi, megyei és az országos napilapok Olaszország-szerte és külföldön is hírt adtak–, valamint a különféle megyei és országos napilapokba beküldött, majd megjelentetett ingyenes publikációimnak köszönhetően, még a folyóirat megjelenése előtt az általam meghirdetett és szétküldött nemzetközi irodalmi pályázatokra szép számmal jelentkeztek résztvevők. 7 éven keresztül az alábbi levelező irodalmi pályázatokat szerveztem és bonyolítottam le: Premio Letterario Internazionale Janus Pannonius, Praemium Auctoris, Premio Almanacco, Premio Selezione. Ezeknek a részvételi díjából fedeztem a díjazott és kiemelt szerzők jutalmait – emléktáblák, kupák, pergamen oklevelek beszerzési költségeit, a nyertesek és kiemeltek antológiája és önálló irodalmi füzeteik publikálásának kiadásait – valamint az adminisztrációs és szervezési költségeket, a folyóirat cégbírósági bejegyzésének illetékeit, valamint a folyóirat kiadási és postázási költségeit. Ehhez járult egy éven keresztül (1998/1999) egy biztosító társaság kéthavonkénti kétszázezer lírás támogatása, ami aztán véglegesen megszűnt... Ezután négy esztendeig csak az egyszerű és támogató előfizetésekre (ld. http://www.osservatorioletterario.net/chi.htm) és az irodalmi pályázati részvételi díjakra támaszkodhattam. A folyóirat működésének 5-6-7. esztendejében viszont jelentősen megcsappant a pályázók száma, így beláthatatlan időre először a 186 OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIV/XV – NN. 77/78 NOV. – DIC./GEN. – FEBB. 2010/2011
Praemium Auctoris és Premio Slezione pályázatokat függesztettem fel, s az utolsó (7.) évben pedig a fennmaradó kettőt. Factotum lévén még a mai napig nem tudtam újraindítani ezeket az irodalmi pályázatokat, mert a folyóirat megnövekvő és egyre összetettebb és komplikáltabb munkálatai és egyéb elfoglaltságaim nem teszik lehetővé ennek a plusz és nagy energiát felemésztő tevékenységnek az ellátását. Ezen csekély bevételen kívül a folyóirat semmiféle anyagi támogatásban nem részesült s mivel az előfizetések nem fedezték és nem is fedezik manapság sem a megjelentetési és postázási költségeket, az évek során összegyűjtött alkalmi honoráriumaimból és a férjemtől havonta biztosított apanázsomból álltam és állom ma is a kiadását. Ez utóbbi is veszélyben a világválság miatt: több mint egy esztendeje a család megélhetését biztosító egyetlen biztos keresettel rendelkező férjemet is sújtja, – nem sokkal a nyugdíjazása előtt – ami havi nem kis jövedelemcsökkenéssel jár. A világ minden tájáról leginkább a kispénzű magánszemélyek – akik ennek ellenére nem sajnálják a kultúrától ezt az áldozatot –, s mint intézmények csak egy észak-olaszországi könyvtár és egy tiszteletbeli magyar konzulátus fizetnek elő, semmiféle erre hivatott magyarországi vagy olaszországi bank, oktatási vagy kulturális intézmény nem támogatta és támogatja ezen egyáltalán nem jelentéktelen - mint ahogy írják is - magas színvonalú missziómat. Bizony elég lehangoló... Ezen individuális sajtó- és kiadó vállalkozásom fent jelzett célkitűzései mellett a mai napig fontos feladatomnak tekintem a tehetségek felkutatását, hangot adni azoknak, akiket a harsogó média nagyobb orgánumai elhallgatnak vagy egyszerűen tudomást sem vesznek róluk, a lehetőségekhez képest elsősorban a magyar- és olasz kultúra, irodalom stb. bemutatását, valamint más nemzetek alkotásaira való kitekintést tartottam és tartom szemem előtt. A folyóirat elsődlegesen italianisztikai- és hungarológiai profilú sajtótermék. Jelen bemutatásomban ez utóbbit hangsúlyozom. Az ingyenes távmunkatársaim és egyéb klasszikus és kortárs szerzőim munkáinak beválogatását követően a folyóirat összeállítása, megszerkesztése, az első eredeti példány kinyomtatása, a példányok összefűzése, postázása mind az én munkám volt. (Jelenleg kísérletezem tökéletesebb megoldással, mint ez az ünnepi szám.) Ehhez még hozzájön a saját cikkeim, tanulmányaim, műfordításaim és egyéb írásaim elkészítése is. Kezdetben az általam kiírt irodalmi pályázatok nyerteseinek, jelzettjeinek munkái, majd pedig még a publikálásra érdemesített alkotások töltötték be az olasz nyelvű rovatokat. Az interneten való megjelenéstől viszont már folyamatosan jönnek a világ minden tájáról az olasz, spanyol, francia, magyar nyelvű ajánlatok az esetleges publikálás reményében, amelyek közül eddig még bőven válogathatok. Természetesen magam is meghívok néha általam arra érdemes szerzőket. Sajnos a fent jelzett anyagi helyzetem miatt nem tudok tiszteletdíjat és tiszteletpéldányt biztosítani. Annak örülök, hogy a 15. esztendőbe lépve még mindig jelen van a jó hírű folyóiratom. A legelső szám A4-es formátumú, 22 oldalas vékony kis periodika volt, a borítólapot a legelső számítógéppel rajzolt geometriai illusztrációmmal díszítettem. A legelső, a 0. szám az alábbi tartalommal indult: a vezércikkemet máris egy magyar vonatkozású rövid tanulmányom követi Chi era Janus Pannonius? (Ki volt Janus Pannonius?) az alábbi olasz nyelvű epigrammáival, az én fordításomban tolmácsolva: Laus Guarini, De eodem, Ad Leonellum Ferrariae principem, valamint néhány latin nyelvű epigrammája és egy Itáliában írt elégiája olvasható. Ebben a számban kevés – de a jelenlegi folyóirat alapját adó – rovat található, s azok elhelyezésének sorrendje még nem végleges. A Grandi tracce... (Nagy nyomok...) és Chi l’ha scritto? Indagini letterarie (Ki írta? Irodalmi nyomozások), Profilo d’Autore (Szerzői profil), Epistolario (Episztola) időnként kimaradó, de alkalmanként vissza-visszatérő rovatok. A következő számok terjedelme fokozatosan növekedett, olyannyira, hogy az évi hatszori megjelenést már képtelen voltam pontosan betartani, így 1999. márciusától a III. évf. 1999/7-8. márc.ápr./máj.-jún.-i számától évente háromszori dupla számú és terjedelmű megjelenéssel biztosítom az évi hat számot. A folyóirat mostani szerkezete alapján az alábbi rovatokra épül: Editoriale (Vezércikk), Poesie & Racconti (Versek & Elbeszélések), Grandi Tracce (Nagy Nyomok), Epistolario (Episztola), Diario di Lettura: Galleria Letteraria & Culturale Ungherese/Lirica ungherese, Prosa Ungherese, Saggistica ungherese (Olvasónapló: Magyar Irodalmi és Kulturális Galéria/Magyar líra, Magyar próza, Magyar esszé), Recensioni & Segnalazioni (Recenziók & Jelzések), Profilo d’Autore (Szerzői profil) – ennek a rovatnak a folyóiratbeli helyzete változó ill. néha kimaradhat, Tradurre – Tradire- Interpretare – Tramandare (Fordítani – Ferdíteni – Tolmácsolni – Átörökíteni), L’Arcobaleno: Rubrica degli Immigrati Stranieri in Italia oppure Autori Stranieri d’altrove che scrivono e traducono in italiano (Szivárvány: olaszországi külföldi emigránsok avagy másutt élő olasz nyelven író és fordító külföldi szerzők rovata), Cocktail delle muse gemelle: Lirica – Musica – Pittura ed altre Muse (Testvérmúzsák koktélja: Költészet – Zene – Festészet és más Múzsák), Saggistica generale (Általános esszé), Il cinema è cinema (Filművészet, az filművészet), L’Eco & Riflessioni ossia interventi di varie opinioni, critiche e di altre cose (Visszhang & Elmélkedések avagy hozzászólások és különféle vélemény-nyilvánítások, kritikák és egyebek), Notizie (Hírek); Appendice/Függelék: Rubrica delle opere della letteratura e della pubblicistica ungherese in lingua originale e traduzioni in ungherese/ A magyar irodalom és a publicisztika alkotásai eredeti nyelven és magyar nyelvű műfordítások rovata: Vezércikk, Lírika, Próza, Esszé, Episztola, Szerzői profil, Útinapló (alkalmi), Könyvespolc, Postaláda. E folyóiraton keresztül, a megjelenésétől kezdve teljes odaadással dolgozom az Olaszország és Magyarország közötti kulturális értékek kölcsönös átadásán, természetesen lehetőséget adva – mint ahogy már említettem – más nemzetek irodalmára és kultúrájára való kitekintésnek is. Nincs olyan szám, OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIV/XV – NN. 77/78 NOV. – DIC./GEN. – FEBB. 2010/2011 187
Page 1 and 2:
LAUDATIO LAUDATIO LAUDATIO LAUDATIO
Page 3 and 4: poetico e competenza bilingue, in p
Page 5 and 6: [...] La raccomandata sopraccitata
Page 7 and 8: disprezzano. Nei suoi confronti son
Page 9 and 10: premiazione faccia anche conto ipot
Page 11 and 12: sia il prodotto della mente del let
Page 13 and 14: Con questo doppio numero siamo arri
Page 15 and 16: Numerosi scienziati ed artisti s'in
Page 17 and 18: alimentare l'odio!… Invece di usa
Page 19 and 20: migliori della mia generazione, ass
Page 21 and 22: nei linguaggi della malavita, dei s
Page 23 and 24: tempo dell'impresa etiopica e della
Page 25 and 26: e malinformazioni che certificano u
Page 27 and 28: iflessioni ossia Forum Auctoris”.
Page 29 and 30: 1930-32 fu la ripresa su ampia scal
Page 31 and 32: scopi si era associato quel desider
Page 33 and 34: del «potere»: sono degli sciocchi
Page 35 and 36: documentazione non solo nella marea
Page 37 and 38: chiama sogni possano a tempi brevi
Page 39 and 40: * 1943-2005 Cara Melinda, La ringra
Page 41 and 42: Con cordiali saluti Budapest, 2 mag
Page 43 and 44: grazie per l'attenzione e per tutto
Page 45 and 46: dei grandi poeti e degli scrittori
Page 47: Ora Vi auguro buona lettura ed in v
Page 50 and 51: hajlandó volt közölni a hozzá k
Page 52 and 53: elhallgattam dolgokat... Vagy azér
Page 56 and 57: amelyben ne lenne szó századok ó
Page 58 and 59: megvonják az iskolai végzettség
Page 60 and 61: Szívélyes üdvözlettel. Jászay
Page 62 and 63: terzinái, amely Babits véleménye
show all

Editoriali NN. 77/78 - Osservatorio Letterario

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?