Free_Law_Journal-Vol.. - Free World Publishing Inc.

FREE LAW JOURNAL - VOLUME 1, NUMBER 1 (18 JULY 2005)
HOL IS VAN TULAJDONKÉPPEN A HARMADIK VILÁG?
Ahhoz, hogy a harmadik világgal érdemben foglalkozhassunk, először a fogalmát kell megpróbálnunk
definiálni. Már maga a kifejezés is problematikus. Milyen kritériumnak kell megfelelni: ideológiai,
szegénységi, földrajzi, gazdasági? Természetesen egy kritériumhoz való kötés ehhez kevés. De valahogy
mégis el kell választani egymástól az „első" és a „harmadik" világot. 1990-ben O'neill és Vincent a
következőként fogalmazta meg: „nem-európai, nem-kommunista, és szegény." ii A ’90-es évek azonban
nem csak a kommunizmust döntötték meg, hanem ezt az egyszerű ideológiát, mint definíciót is. Egy
másik általánosan elfogadott meghatározás a Világbanknak köszönhető. A „World Development Report
1997” egy kritériumrendszert állított fel. Eszerint a fejlettségi szintnek négy alapkategóriáját
különböztethetjük meg:
• alacsony jövedelmű (765 USD és kevesebb);
• közepesen alacsony jövedelmű (766-3020 USD);
• közepesen magas jövedelmű (3036-9385 USD);
• magas jövedelmű (9386 USD és magasabb) országok.
A kutatás alapján az első két csoportba összesen 128 ország tartozik, a harmadikba 30, míg az utolsóba a
maradék 52. A beszámoló szerint az első két csoportba tartozó országok tartoznak a fejlődő világ országai
közé. Azonban, ha e szerint soroljuk be az országokat, akkor a megszokott földrajzi kategorizálás nem
állja meg a helyét. Íme egy példa: az első csoportból 7, és a második csoportból 16 ország Közép- és
Kelet- Európa országaiból került ki. Ezen országok bár gazdaságilag a fejlődő világhoz tartoznak, illetve
tartoztak, földrajzilag azonban mégsem tekinthetők annak. Amit biztosan állíthatunk: a harmadik világ
országait nem tekinthetnénk azoknak, ha nem szorulnának folyamatos humanitárius segélynyújtásra.
A HUMANITÁRIUS JOG HIVATÁSÁRÓL
1864-ben, Henry Dunant kezdeményezésére egy világméretű mozgalom indult útjára, mely legfőbb
céljaként a természeti és a háborús katasztrófák áldozatainak megsegítését tűzte zászlajára. Az esemény
jelentőségét növeli, hogy ezzel egyidejűleg az egyre jelentősebbé váló nemzetközi jogalkotás is kezdetét
vette. Többek között e mozgalom segítette világra a genfi egyezményeket, melyek a sebesült és a beteg
katonák, a hadifoglyok és az ellenségeskedések által sújtott polgári lakosság védelmét hivatott szolgálni.
Az egyezmények nevét ma már jól ismerik szerte a világon, hiszen a legtöbb állam által aláírt és
megerősített nemzetközi megállapodások közé tartoznak.
Jean Pictet szerint a humanitárius jog voltaképpen nem más, mint „a nemzetközi jognak ama tekintélyes
része, amely a humanitás érzelméből táplálkozik, és amely a személyiség védelmére irányul.” iii
A nemzetközi jognak ez az ága ma a háború jogának emberi jogi összetevőjeként határozható meg. A
Vöröskeresztet létrehozó 1864. évi genfi egyezmény volt a humanitárius jog első írásba foglalt
megnyilvánulása. A megállapodás elsődleges célja az orvosi személyzet és a kórházi létesítmények
védelme volt, korszakos jelentőségű kitétele pedig arról is rendelkezett, hogy a sérült, beteg katonákat
össze kell gyűjteni, és ápolni kell, mégpedig nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az említett
okirat előzménye volt az 1899. évi hágai egyezménynek, mely a tengeri hadviselésre vonatkozóan írt elő
humanitárius szabályokat. Ezeket a szerződéseket időről időre felülvizsgálják, korszerűsítik, s napjainkra
már hatalmas jogszabálytömeget alkotnak, amelyek a fegyveres konfliktusok által előidézett jogi vagy
politikai helyzetek szinte mindegyikét igyekeznek rendezni. E szabályok nagy részét ma a négy 1949. évi
166
SZÉKELY RITA - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS FEKETE-AFRIKA
AZ AFRIKÁBA IRÁNYULÓ SEGÉLYEK TÖRTÉNETE EURÓPA ÉS AFRIKA KÖZÖS POLITIKÁJÁNAK KONTEXTUSÁBAN