Free_Law_Journal-Vol.. - Free World Publishing Inc.

FREE LAW JOURNAL - VOLUME 1, NUMBER 1 (18 JULY 2005)
genfi egyezmény és két kiegészítő jegyzőkönyvük kodifikálják. Kiemelkedő jelentőségű rendelkezések
ezek, melyek tulajdonképp a modern nemzetközi emberi jogi okmányok alapelveit fektetik le,
megkísérelve legalább egy alapszintű védelem biztosítását béke és háború idejére egyaránt.
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A HARMADIK VILÁG KAPCSOLATA
Az EU és a harmadik világ kapcsolata az EU történetének legelejéig nyúlik vissza. Úgy is mondhatjuk,
hogy az EU történelmével egyidős. Ez a kapcsolat azonban, a Római Szerződés életbelépése óta mind
tartalmilag, mind formailag gyökeresen megváltozott. Az Unió folyamatos bővülése, a technika
megállíthatatlan fejlődési sebessége, Közép- és Kelet-Európa kommunista ideológiájának megdöntése, a
nemzetközi kereskedelem újjászületése a WTO létrejöttével, mind olyan tényezők voltak, melyek az EU
és a harmadik világ közös politikáját átformálták. A fejlődő világgal kialakított külkapcsolat leginkább
egy politikai fércmunkához hasonlítható. A legnagyobb jelentőséggel bíró egyezmények a Loméi
Konvenciók voltak, melyeket az ACP (Afrikai, Karib térségi és Csendes-óceáni) országokkal kötöttek.
Annak ellenére, hogy tulajdonképpen ezek az egyezmények voltak egyedül kidolgozottak és strukturáltak,
nem hagyhatjuk említés nélkül a többi fejlődő országgal kialakított külkapcsolatot sem. Hasonló az
együttműködés a Latin-Amerikai országokkal (Mercosur), az Észak-Afrikai Maghreb (Tunézia, Algéria,
Marokkó, Líbia...), és Mashreq államokkal (Egyiptom, Szíria, Libanon...), a legtöbb Ázsiai országgal, ide
tartozik például az ASEAN társulás (Association of South-East Asian Nations), és megemlíthetjük a Dél-
Amerikai államokból álló Andesi Paktumot is.
A fejlődő országokkal kialakított széleskörű kereskedelempolitikai és segélyezési kapcsolatrendszert
eltérő tartalmuk alapján három csoportba sorolhatjuk:
• a társulás jogalapján létrejött, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés minden területére
kiterjedő és a fejlődést pénzügyi segélynyújtással is elősegítő szerződéses viszonyon alapuló
kapcsolatok,
• preferenciális elbánás: az idesorolt országokkal az EU vagy kereskedelmi és együttműködési
egyezményeket köt, vagy egyoldalúan dönt kedvezmények biztosításáról és segélyek nyújtásáról,
• együttműködési megállapodáson alapuló, de preferenciális elbánást nem biztosító kapcsolatok.
A kereskedelempolitikai kedvezmények révén nyújtott közvetett segítség mellett, közvetlen
támogatásokkal is hozzájárul a szegény országok gazdasági fejlődésének elősegítéséhez. Az EU ezirányú
tevékenységét a Római Szerződés 130u-130y cikkelyei szabályozzák „Együttműködés a fejlesztés
területén” címszó alatt. Eszerint a Közösség elősegíti: “- a fejlődő országok, s különösen a
legkedvezőtlenebb helyzetű fejlődő országok tartós gazdasági és szociális fejlődését;
• a fejlődő országok harmonikus és fokozatos bekapcsolódását a világgazdaságba;
• - a szegénység elleni harcot a fejlődő országokban.”
•
“A Közösségnek ezen a téren folytatott politikája hozzájárul a fejlesztés, a demokrácia megszilárdítása és
a jogállamiság általános célkitűzéséhez, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok
tiszteletben tartásának célkitűzéséhez.” 4
Ezenkívül nem hagyják figyelmen kívül az Egyesült Nemzetek és más illetékes nemzetközi szervezetek
keretein belül elfogadott célokat és kötelezettségeket sem. [130 u § (3)]
SZÉKELY RITA - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS FEKETE-AFRIKA
AZ AFRIKÁBA IRÁNYULÓ SEGÉLYEK TÖRTÉNETE EURÓPA ÉS AFRIKA KÖZÖS POLITIKÁJÁNAK KONTEXTUSÁBAN
167