Free_Law_Journal-Vol.. - Free World Publishing Inc.

FREE LAW JOURNAL - VOLUME 1, NUMBER 1 (18 JULY 2005)
bő évtized alatt (1986-’98) a 9.1 millió Euro-s össztámogatásával a második helyre került. Ezt a
tekintélyes helyét mára már elvesztette, mivel az átcsoportosítások miatt a segélyek mindössze 7%-át
áldozzák ez a címszó alatt hasonló célokra.
A humanitárius támogatások a különféle akciók legszélesebb területét ölelik fel, kezdve a természeti
katasztrófák és háborúk áldozatai számára nyújtott segélyektől, a felvilágosító előadásokon keresztül
egészen a rövid távú rekonstrukciós munkálatokig. Az EK tevékenységének határozott célja a
szükséghelyzetben lévő áldozatok életének megmentése valamint ezek szenvedéseinek csökkentése.
A segélyek 10,4%-át utalták ennek a szektornak. 1992-ben a Bizottság létrehozta a Humanitárius
Segélyek Hivatalát, az ECHO-t (European Commission Humanitarian Aid Office), mely 1993-ban az EU
által utalt humanitárius segélyek 55%-át átvállalta. 1998-ban már 60 országban látott el a humanitárius
szolgálatokat. 1986 és 1998 között a segélyek nagy része Kelet- és Közép Európa országaiba irányult,
ezen belül is leginkább a volt Jugoszlávia területére, és a sorrendben csak ezután következtek az ACP
országok. Az újjáépítési munkálatokra fordított összeg 1994-re megduplázódott, míg 1995-re már
háromszorosa lett. Ez az összeg azóta jelentősen nem változott.
A nem-kormányzati szervek felé irányuló segélyeknek két fajtáját különböztetjük meg. Az egyiknél
különleges szolgáltatásnyújtásra szerződtetik a non-profit szervezeteket, míg a másiknál a szervezetek
projektjeire nyújt finanszírozási segélyeket. Az utóbbi esetben egy adott tervre maximum 500.000. Euro-t
vagy a teljes kivitelezési összeg 50%-át fordíthatják, melynek időbeli hatályát 5 évben maximalizálták. A
70-es években és a 80-as évek elején a legnagyobb összeg az afrikai országokba irányult, a 80-as évek
végére inkább a dél-amerikai országoknak jutott. Közép- Kelet Európába pedig leginkább a Phare
programon keresztül áramlott.
Az előbbi négy és a beruházási segély kategóriája között nem lehet éles határvonalat húzni, mivel ezek
átnyúlnak egymásba és egymást feltételezik. De mivel 5 különálló szektorral foglalkozik és önálló
költségvetéssel is rendelkezik, részletesebben szólunk róla:
Az első helyen a természeti erőforrásokat termelő szektor szerepel. Itt a vidékfejlesztés és a
mezőgazdaság egy támogatás alá esik. Az erdőgazdaság csak a 90-es évektől lett igazán jelentős ágazat, s
ez leginkább az esőerdők folyamatos pusztítása miatt erősödő nemzetközi aggodalomnak köszönhető.
Kiemelkedő jelentősége van még a halászatnak is. A privát szektor versenyképességének támogatásától
kezdve egészen a kutatómunkák finanszírozásáig a segélyek széles választéka áll a rendelkezésre.
Az egyéb termelő szektor kategória igen széles működési kört fog át. Ide tartozik többek között az ipar, a
bányászat, a kereskedelempolitika, a turizmus is. A legtöbb támogatást az ACP országok kapták,
elsősorban Mauritánia és Nigéria voltak a szerencsés kedvezményezettek.
A gazdasági infrastruktúra és szolgáltatások a közlekedést, a szállítmányozást, a kommunikációt, a
bankügyleteket karolta fel a több, kevésbé jelentős tevékenység mellett és ezzel az Unió
segélypolitikájának legtámogatottabb eszköze lett. Összesen több mint 8 milliárd Euro-t fordítottak erre a
célra. A segélyek jelentős része (83%-a) három főbb területre koncentrálódott: az ACP országokba (45%),
Közép- és Kelet Európába (23%) és a Független Államok Közösségébe (15%).
A szociális infrastruktúra és szolgáltatásokon belül a támogatások 60%-át az oktatásügyre és az
egészségügyre fordították. Utóbbi években kiemelkedő szerepet kapott az AIDS elleni küzdelem is.
SZÉKELY RITA - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS FEKETE-AFRIKA
AZ AFRIKÁBA IRÁNYULÓ SEGÉLYEK TÖRTÉNETE EURÓPA ÉS AFRIKA KÖZÖS POLITIKÁJÁNAK KONTEXTUSÁBAN
169