művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2. FEJEZET<br />
A babiloni Istár-kapu<br />
Asszír domborművek<br />
Az i. e. IV. évezred utolsó századaiban a hatalmas kiterjedésű Mezopotámia déli<br />
részén olyan kultúra születik, amely máig meghatározó az emberiség és ezen<br />
belül a művészetek történetében. Megszületik az első nagyváros, Uruk, a szervezett<br />
állam első koncepciója és az írás (képírásos agyagtáblák láthatók például<br />
Berlinben, a Vorderasiatisches Museumban és Párizsban, a Musée du Louvreban).<br />
Mint Egyiptomban a Nílus, Mezopotámiában az Eufrátesz folyam teszi lehetővé<br />
kereskedelmi központok létrehozását.<br />
A legkorábbi mezopotámiai (a név jelentése: folyamköz) településekről keveset<br />
tudunk: az időszámításunk előtti VI. évezredben már vályogtégla házak, falvak<br />
sorakoztak, nagyméretű tárolóedények maradványait találták. A Willendorfi<br />
Vénuszhoz és más őskori nőszobrocskához hasonló, 8-9 ezer éves agyag- és<br />
alabástromszobrokat találtak (Jarim-tepe, zagroszi leletek). A térség jelentős része<br />
azonban máig feltáratlan. A sumerok eredetéről sem sokat tudunk, néhány<br />
<strong>hu</strong>llámban fokozatosan érkeztek kelet felől, önmagukat azonban őslakosnak<br />
tartották. Mezopotámia iránt az érdeklődést a Biblia legrégibb szövegei táplálták,<br />
melyek szerint e területen kezdődött a világtörténelem. A bibliai próféták<br />
elítélték a gazdag Babilon és Ninive romlottságát, a szent könyvekben a zsidó<br />
nép elnyomóiként szerepelnek a kegyetlen asszír uralkodók.<br />
Az időszámításunk előtti első évezredekben számos város létezett Mezopotámiában<br />
(Uruk, Ur, Babilon, Kis, később Nippur, Eridu, Lagas stb.) Az Irak Múzeumban<br />
(Bagdad) korabeli oroszlánvadászat-sztéléket (domborműves díszítésű,<br />
feliratos kőtáblákat), vázákon termésáldozatot bemutató jeleneteket őriznek.<br />
I. e. 3000 körül alakult ki az ékírás (piktogramok), agyagtáblákba nyomkodták<br />
őket. Leghíresebb írásuk a Gilgames-eposz (II. tábláját, amely a vízözön<br />
történetét beszéli el, Londonban, a British Museumban őrzik). Isteneiket emberi<br />
formában jelenítik meg. A 12 táblán fennmaradt Gilgames-eposz azt beszéli el,<br />
hogy főhőse, Gilgames, Uruk város legendás, i. e. 2700 körül uralkodó királya,
Change language