művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

3. A KARNAKI AMON-TEMPLOM SZOBRAI. AZ ÍRNOK. EHNATON ÉS NEFERTITI 25
A monumentális halotti szobrászat, akárcsak a piramisok, masztabák (csonka
gúla alakú síremlékek) építése a III. dinasztia, Dzsószer uralkodása idején
alakult ki (egyik szakkarai szobrának talapzatán Imhotep nevével). Az idealizálás,
a frontális kompozíciós szabályoknak megfelelő, merev formák, a méltóság
és a nyugalom jellemzi őket. A szigorú stílus egyik kiemelkedő alkotása,
Khephrén fáraó trónoló dioritszobra, 22 másik szoborral együtt a gizai völgytemplomban
áll.
A magánszobrászat az V. dinasztia első felében virágzik, ekkorra egyre több
faszobor is készül, általában életnagyságban, színes festékkel bevonva, egy részük
egyénítés nélkül, a test tömbszerű felépítésében a kompozíció geometrizáló
jellegét hangsúlyozva; más részük életszerű megformálásban (pl. Falusi
bíró, Kairó, Egyiptomi Múzeum, 1,1 m).
A tekintélyes méretű gizai piramisok, a hozzájuk csatlakozó halotti templomok,
az előkelők masztabái és a szfinxek az Óbirodalom építészetének legmonumentálisabb
épületegyüttese. Számos nagyszerű építészeti alkotás jött létre,
például Hatsepszut királynő terasztemploma Deir el-Bahariban (melynek tervezője,
Szenenmut ugyanolyan kivételes tehetségű építész, mint a III. dinasztiabeli
Imhotep, Dzsószer fáraó később félistenné emelt szakkarai tervezője).
Hatsepszut királynő csaknem 2 m-es szobrát a Deir el-Bahar-i templomban találták,
a szokásos uralkodói díszben, fején klaft (egyiptomi királyi fejdísz), nyaka
körül a szertartási gallér, csípőjén rövid kötény, finom vonásai nem utalnak a
sikeres hadvezérre, aki Szíriában és Föníciában számos csatát vezetett (más
egyiptológusok szerint csak néhány núbiai felkelést vert le, társuralkodója volt
a harcias III. Thotmesznek – New York, Metropolitan Museum). Hatsepszutot
gyakran ábrázolták férfiként, fáraószakállal, állítólag férfias jelleme, akaratereje,
rendkívüli építkezései miatt igen nagy tekintélye volt Egyiptom előkelőinek
körében (eredetileg II. Thotmesz főfelesége és féltestvére). Legnagyobb támogatója
az Amon-papság, mint ezt Hatsepszut halotti templomának egy hosszú reliefsorozata
is bizonyítja. A gizehi komplexumhoz csak a hatalmas karnaki
együttes hasonló, mely több mint ezer évig épült, s mintegy 30 fáraó építtette.
A karnaki Amon-templom építését az Újbirodalom idején még I. Thotmesz
(1506–1494) kezdte meg, nagyarányú munkát végeztetett III. Thotmesz (1490–
1436). Amon kultusza (thébai isten – emberalakban kettős tollkoronával,
és/vagy kosfejjel az egyiptomi istenek fő alakja, felesége, Mut az ég istennője,
keselyűisten, fiúgyermekük Resef, a Hold istene) annyira megerősödött, hogy
alakja összeolvadt az addig különálló Ré napistenével és Hórusz égistennel. Attól
kezdve Amon-Rének nevezték. Amon-Ré főisten szobra a karnaki templomnál
ma is látható, itt kosként ábrázolták. Torinóban, a Museo Egizióban látható
III. Thotmesz fiatal hősként, szép teste, finom mosolya nem árulkodik arról,
hogy tizenhétszer vívott csatát Egyiptomon kívül. III. Thotmeszt három, különböző
életkorban készült portréjáról ismerjük, határozott arcvonásai, kemény
állú képmásai egyéniségét is megmutatják az uralkodói szerepnek megfelelő
kellékek és ábrázolásmód mellett (London, British Museum). A hetedik pülont
(kapuzatot) is ő építtette, a hetedik pülon és főtengely közötti udvarban találták