művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

2. A BABILONI ISTÁR-KAPU. ASSZÍR DOMBORMŰVEK 21
nak a szomszédos Umma város feletti győzelmét örökíti meg. Elöl halad a király,
mögötte előreszegezett lándzsákkal nyomulnak a bőrpajzsos harcosok, átgázolva
a legyőzött ellenség ruhátlan holttestein.) Az Óbabiloni Birodalomból
és az újbirodalmi időszakból is meglepően sok dombormű maradt fenn. Az
utóbbiból nagyon sok látható a British Museumban és a Louvre-ban: például az
asszír Sarukin király (i. e. 721–705) teljes díszben, vagy I. Éannatum Keselyűsztéléje
a Louvre-ban. Gyakori a királyi vad, az oroszlán vadászata (pl. egy rabszolga
oroszlánt enged ki ketrecéből, hogy Assur-bán-apli [Asszirbanipál] elejtse,
és A sebesült nőstény oroszlán a British Museumban – talán a legszebb asszír
állatábrázolás, amint bemutatja a sebesült oroszlán haldoklását).
Szinte realista jeleneteket láthatunk a British Museumban: például asszír ostromgépek
támadják Lákis tornyait és falait, a védők tűzcsóvákat dobálnak le
(i. e. 700 k., hadjárat ábrázolása Szín-ahhé-eriba [Szinahériba] palotáján); csata
az elámiakkal az Ulaj folyón Szuza mellett Assur-bán-apli palotáján. Az Assurbán-apli
tetteit megörökítő mozgalmas, dinamikus reliefek az asszír művészet
legszebb alkotásai közé tartoznak, a keretet alkotó táj és az emberek, állatok
mozgásának ellentéte is fokozza a domborművek hatását, hatásosságát. Különösen
szokatlan a Pihenés a lugasban című dombormű (British Museum), a kegyetlen
háborús jelenetek, a brutálisan legyőzött ellenség, a sok halott, a kíméletlenül elhurcolt
legyőzöttek helyett Assur-bán-apli a kertjében étkezik egy heverőn pihenve,
szemben ül vele felesége, körülötte az őket legyező szolgák.
Nyugalom és biztonság, békés percek.
Ahogy templomaik, tornyaik, a zikkuratok is tömör agyagtégla építmények;
szobraik is tömörek, akár égetett agyagból, kőből, akár bronzból készültek.
A frontális ábrázolásmód mellett jellegzetességük a szimmetrikus szerkesztés, a
tömbszerű megformálás, az egyszerű jellemzés és az erőteljes, fejlett izomzat kialakítása
(ezek rendszerint feszültséget mutatnak, ellentétben az arcok nyugalmával).
A szobrok az erő, a fenséges méltóság, a nagyság érzékeltetői, dekoratív
hatásra is törekszenek. A kor emberei kedvelték a keveréklényeket, a démonalakokat,
szárnyas állatokat. Domborműveiken a szalagszerű ábrázolásmód jellemző,
akárcsak az egyiptomiaknál. Harci jeleneteket, vadászjeleneteket, munkaábrázolásokat,
az udvar életét, életképeket készítenek – rengeteget. A királyi
hadjáratok, véres események megörökítése mellett kedvelik a templomi áldozatok
bemutatását. A sematikus formaképzés mellett fogalmi és szimbolikus elemeket
is beépítenek a kompozícióba. A művek mégis lenyűgözően valósághűek,
természetesek (pl. II. Szargon khorsabadi palotájának domborművei).
Az uralkodót dicsőítő domborműveket hatalmas, ötlábú (hogy minden nézetből
négynek látszódjék), emberarcú szárnyas bikák kísérik. A király hosszú,
derékszögű, gondosan fésült szakállt és finoman kidolgozott ruhát visel.
Az istenek, istennők, királyok, elöljárók és olykor az alattvalók szobraiból a félelemkeltés
szándéka árad. A sumer szobrászat meglehetősen merev, statikus.
Legjellegzetesebb szobrászi műfaja az orans: az alak ima közben mozdulatlanul,
mellén összefont karokkal áll. Aránytalanul nagy, szuroktól karikás szemmel valahova
távolra, a láthatáron túlra néz.