művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

More documents

Recommendations

Info

34 3. A KARNAKI AMON-TEMPLOM SZOBRAI. AZ ÍRNOK. EHNATON ÉS NEFERTITI köldökvonal, a bőr ráncai az átlátszó ruha alatt, a ruha ráncai a szobrász zsenialitásáról tanúskodnak, s persze modelljük megragadó szépségéről. Számunkra még a közismert berlini büsztnél (mellszobornál) is kedvesebb a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzött, rózsaszín kvarcitból készült, ugyancsak befejezetlen, gyönyörű, átszellemült fej. A szép ívű, kemény embert sejtető szájon vörös festék, a szemek körül és az egyenes, kíváncsi orr alatt határozott, fekete kontúrvonalak. Ilyen egyszerre okos és szép, fürkészően értelmes és nőies, határozott és érzékeny arcot keveset ismerünk a művészettörténet emberi portréinak sorában. A mi képzeletbeli múzeumunkban, virtuális képgalériánkban csak Donatello Bűnbánó Mária Magdolnája hasonlítható ehhez a kivételes személyiséghez (s persze kivételes szobrászhoz). A szoborfej ugyancsak Thotmesz Tell el-Amarna-i műhelyéből került elő az első világháborút megelőző években, alig száz éve ismerjük csupán. Fiút nem szült, a hat lány közül a négy kisebb az Aton tiszteletére épített új és akkori viszonyok között igen modern fővárosban, Ahet-Atonban („Aton fényhegye”) látta meg a napvilágot. Oxfordban, az Ashmolean Museumban látható egy falfestmény részlete a Tell el-Amarna-i királyi rezidenciából, melyen a tradicionális egyiptomi ábrázolásmódtól eltérően az igen tehetséges, névtelen festő a lányokat nem kisméretű felnőttként ábrázolta: kerekded gyermeki vonásaik vannak, és anyjukhoz, apjukhoz hasonlóan részletező módon és szuggesztívan mutatta be őket. Az Ehnaton és Nefertiti ihlette festészet is rendkívül merész, olykor szinte expresszív, az új teológia szolgálatában áll, valósághűségre törekvő, különösen az „eretnek városban”. A természet, a növények, a madarak, a papiruszbozótok – és így tovább – színpompásak, költészet és realitás árnyalt ötvözetei, érzékenyek, elegánsak. Alkotóik igazi egyéniségek. A régebbi karnaki Amon-templom közelében építtette fel Ehnaton a Gempaaton-komplexumot („a Napkorong megtaláltatott”), a főtemplom és a palota mellett itt külön temploma (Hut-benben – „A benben-kő palotája”) épült Nofertitinek. Itt domborműveken kizárólag őt ábrázolták, a fáraót nem. A feliratok „Aton legszebbjének”, „Aton szépének szépeként” nevezik. Az Atonnak szentelt főváros határkősztéléinek mindegyikén Ehnaton és Nefertiti látható egy, két vagy három lányukkal együtt, fölöttük Aton, akinek kezekben végződő sugarai az ankhot, az élet jelét nyújtják feléjük (pl. Ehnaton és családja, Ehnaton és Nefertiti gyermekeikkel, i. e. 1345 k., oltárrelief, mészkő, 32,5 × 39, Berlin, Ägyptisches Museum und Papyrussammlung). A királyi családot az addig megszokott formális, merev megjelenítés helyett könnyedebben, természetesebben ábrázolták mindennapi tevékenységeik közepette. A falakat és az oszlopokat élénk színekkel festik, növények, madarak, halak és egyéb állatok, vidám természeti jelenetek díszítik. Naturalizmus, szimbolizmus, sőt: expresszivitás –Ehnaton harmadik lányáról, Anheszenpaatonról az Amarna-kor lezárulta után készített, torzítatlan fejformájú szobor is bizonyítja, hogy a nyújtott koponyaformák, testi deformitások az új szemlélet következményei (a magánházakban, magánkápolnákban talált Ehnaton- és Nefertiti-szobrok mentesek a túlzásoktól, az erős naturalizmustól).
3. A KARNAKI AMON-TEMPLOM SZOBRAI. AZ ÍRNOK. EHNATON ÉS NEFERTITI 35 Nefertiti egyszer csak eltűnik Ehnaton környezetéből (haláláról nincs bizonyíték, talán férfinéven társuralkodó lett, talán Szemenhkaré fáraóval azonos). Származása is ismeretlen. Az ókori művészek, az egyiptomi, asszír, babilóniai és mások által létrehozott szobrok, domborművek közül kimagaslik mindegyik, amelyik Nefertitit ábrázolja. Ehnaton uralkodása 17. évében hunyt el, sírja még befejezetlen volt, az eredetileg előcsarnoknak szánt helyiséget avatták sírkamrává. Betegség? Meggyilkolták? Az Amon-hitet visszaállítani akaró papok megmérgezték? Az utód Tutanhatonnak, azaz „Aton élő képmásának” (talán Ehnaton és a második feleség, Kia fia, esetleg Ehnaton öccse; a legújabb feltételezések szerint Ehnaton legidősebb lányának, Meritatonnak a fia) nevet kellett változtatnia (a névváltoztatás jelzi, hogy visszaállították jogaiba a régi főistent, Amont): Tutanhamon elhagyta a fővárost, Ahet-Atont, vissza kellett térnie a régi valláshoz. A róla és feleségéről (Ehnaton lánya) készült aranyozott és festett fafaragás a trónszéken (i. e. 1330 k., Kairó, Egyiptomi Múzeum) még az új istenhit, új művészeti alkotásmód szellemében készült. (1922-ben – tízévi kutatás után – fedezték fel a sírját a Királyok völgyében, kifosztatlanul. Tutanhamon közismertségét meglepően épségben maradt sírjának köszönheti. Múmiája most is ott található. Sokak szerint az ő aranymaszkja a legismertebb ókori egyiptomi műalkotás.) Ehnaton vallásának és emlékének üldözése a XVIII. dinasztia utolsó fáraója, Horemheb uralkodása idején kezdődött: szobrainak arcát összetörték, fővárosát és a karnaki Gempaatont lerombolták, épületeinek kőtégláit (szerencsére, mert így megmaradtak feliratok) más épületekbe építették be, az ő és családtagjai nevét igyekeztek mindenünnen eltüntetni, a feliratokból kivakarni, a későbbi királylistákon sem az ő, sem közvetlen utódai nevét nem szerepeltették. Mindezek ellenére egyik egyiptomi uralkodópár sem lett olyan híres, és egyikről sem tudunk annyit, mint Ehnatonról és Nefertitiről. Állítólagos sírját megtalálták, szarkofágját és múmiáját – a mindenféle találgatások, bizonyítékok ellenére – nem. JAVASOLT IRODALOM A művészet kezdetei. (A művészet története) Corvina Kiadó, Budapest, 1990 Kákosy László: Ré fiai. Gondolat Kiadó, Budapest, 1979, 1995 Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005 Longley, Elizabeth: Az ókori Egyiptom. Helikon Kiadó, Budapest, 1996 Shulcz, Regine – Seidel, Matthias: Egyiptom. Vince Kiadó, Budapest, 2007 Vargha Edit: Napkorong a fej alatt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985., 1998 Wilkinson, Richard H.: Az ókori Egyiptom templomai. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007
Page 1 and 2: MŰVÉSZETTÖRTÉNET I. KÖTET A KE
Page 3 and 4: MŰVÉSZETTÖRTÉNET I. KÖTET A KE
Page 5: TARTALOM BEVEZETŐ 7 1. FEJEZET / A
Page 8 and 9: 8 BEVEZETŐ Gyakran épp a képzőm
Page 11 and 12: 1. FEJEZET A Willendorfi Vénusz Az
Page 13 and 14: 1. A WILLENDORFI VÉNUSZ. AZ ALTAMI
Page 15 and 16: 1. A WILLENDORFI VÉNUSZ. AZ ALTAMI
Page 17 and 18: 2. FEJEZET A babiloni Istár-kapu A
Page 19 and 20: 2. A BABILONI ISTÁR-KAPU. ASSZÍR
Page 21 and 22: 2. A BABILONI ISTÁR-KAPU. ASSZÍR
Page 23 and 24: 3. FEJEZET A karnaki Amon-templom s
Page 25 and 26: 3. A KARNAKI AMON-TEMPLOM SZOBRAI.
Page 33: 3. A KARNAKI AMON-TEMPLOM SZOBRAI.
Page 37 and 38: 4. FEJEZET A krétai kígyóistenn
Page 39 and 40: 4. A KRÉTAI KÍGYÓISTENNŐK. A KN
Page 45 and 46: 5. A KOCSIHAJTÓ ÉS POSZEIDON (ZEU

művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?